„Merjenek bátrak lenni!”

Borsod-Abaúj-Zemplén - Közelednek a szóbeli felvételik a leendő középiskolásoknak.A napokban tartják meg a szóbeli felvételiket, elbeszélgetéseket a leendő középiskolásoknak. Ennek kapcsán kérdeztük meg Tóth Tamást, a sárospataki Árpád vezér Gimnázium és Kollégium igazgatóját, mire érdemes odafigyelni a felvételizőknek.

Nehéz dönteni

– Onnan kezdeném, hogy ma nehéz a gyerekeknek eldönteni, hol akarnak igazából tovább tanulni – mondja Tóth Tamás. – Nagy a kínálat, a felvételi korba jutottak nagy részében nincs még meg a kialakult jövőkép. Sok esetben az a fontos, hová mennek a barátok, vagy hol kisebb a középfokú intézmények követelményrendszere. Elsősorban a szülőknek segítenék abban, hogy ilyen esetben, ha jók a gyerek képességei, akkor érdemes a pályaválasztási döntést minél későbbre tolni, azaz egy gimnáziumot választani.

Tóth Tamás elmondta még, a felvételinek a döntő része a középiskolák egy részében lényegében már lezajlott az írásbelik megírásával.

– A magyar és a matematikai írásbeli nagyon jó arra, hogy a választott intézmény pedagógusai eldöntsék, milyenek a felvételiző alapképességei – mondja a sárospataki gimnázium igazgatója. – Ráadásul ezek a feladatok nem intézményfüggők, az ország valamennyi felvételizője ugyanazokat a feladatlapokat oldotta meg. Az más kérdés, hogy kicsit soknak tartom azt, hogy ennyi feladatot kellett megoldani 45 perc alatt matematikából, és azt sem értem igazán, miért mérik a matematika tagozatra jelentkezők felkészültségét is ugyanezzel a feladatlappal. Mindenesetre mostanra már kialakult egy alapvető kép a felvételizők képességeiről, lexikális tudásuk egy részéről, ezért a szóbeli felvételin mi már nem erre helyezzük a hangsúlyt. Számos középiskolához hasonlóan a mi intézményünk is arra fekteti a hangsúlyt a személyes találkozáson, hogy megismerjük a diákok kommunikációs képességeit. Arra vagyunk kíváncsiak, az adott felvételiző miért a mi iskolánkba jönne, mit vár el az intézményünktől, milyen jövőképpel rendelkezik a diák. A motivációra és az érdeklődési körre vagyunk kíváncsiak. Korábban előfordult, hogy a lexikális tudást is faggattuk és informatikából is konkrét feladatokat adtunk, de ez nem egy esetben nem adott megfelelő képet, hiszen annyira heterogén az általános iskolai képzés, és nagyon tanárfüggő az, hogy melyik diák milyen tudásanyaggal érkezik, ezért nem szeretnénk, ha egy egyébként jó képességű, de az adott vizsgán pillanatnyilag rosszul teljesítő diák nem kerülne be hozzánk.

„Praktikák”

Arra is kíváncsiak voltunk, milyen „praktikákkal” lehet felkészülni a szóbeli felvételire, melyek azok a buktatók, amelyeket érdemes elkerülniük a reménybeli középiskolásoknak.

A szülőkre nagyon fontos szerep hárul, hárulhat ezekben a napokban – mondja Tóth Tamás. – Elsősorban rájuk vár a nyugtató szerep, hogy levegyék a terhet az amúgy is izguló gyerekekről. Lehetőség szerint sokat kell beszéltetni a gyerekeket – amennyiben ez még nem történt meg korábban a családban –, tudatosítsa a szülő, hogy a gyerek ne féljen elmondani a gondolatait. Magam is átestem ilyen felkészítésen szülőként. Akkor sok időt fordítottunk arra, hogy képeket nézegettünk és arra kértem a fiamat, mondja el, mit lát a képen. Nem csupán azt, hogy két embert, vagy hasonlót, hanem mi jut eszébe a képről, a környezetről, milyen történetet lát a képben, mit gondol az azon szereplő emberekről, épületekről. Főleg a fiúk esetében lehet ez fontos, hiszen a lányok beszédközpontja ebben a korban valamivel fejlettebb. Fontos, hogy a gyerek tudjon és merjen is magáról beszélni, a világról alkotott véleményéről, a vágyairól, az elképzeléseiről. Azt mindenképpen javaslom a gyerekeknek, hogy merjenek bátrak lenni, hiszen ha olyan középiskolába felvételiznek, ahol a lexikális tudásra kíváncsiak, ott is nagyon fontos a felvételiztetőknek, hogy egy-egy gyerek a benne lévő tudást miként képes átadni.

ÉM-BG