Mi a baj a tokaji "édesített" borral?

Tarcal -Marcinkó Ferenc, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke szerint régóta folyik már a vita az édesített borokról.– A Tokaj-Hegyalján termelt szőlőfajták túlnyomó része szüretkor 19 és 21 cukorfok között van. Ebből azonban csak száraz bor jön le. A fogyasztók zöme viszont a félédes és az édes borokat kedveli. Éppen ezért is van lehetőség a borok utólagos édesítésére az EU és a magyar szabvány által szabályozott keretek között. A mi borvidékünkön található termékleírás szigorúan csak helyi szőlőből készített sűrítményt enged meg ilyen esetekben utóédesítésre. Információim szerint naponta 2-3 kamionnyi mennyiség megy ki a cégtől az ilyen borokból.

Marcinkó Ferenc szerint a kereskedőház előtt két út állhat.

– Az egyik, hogy innentől kezdve csak 22 cukorfok feletti szőlőt vesz át a Tokaj Kereskedőház Zrt. Ez egy nagyon jó, minőségi termést hozó évben is csupán maximum 10 százaléka a szőlőnek, ez viszont nagyságrendekkel megemelné a borok árát, ami kérdéses, hogy kelendő lesz-e a piacon. Az alapborok esetében 10-13 százalékos visszaesés mutatkozott az eladásban, a prémium borok esetében pedig 30-40 százalékos visszaesés, ezért valószínűsíthető, hogy a vásárlók más termékeket részesítenének előnyben. A másik út, hogy az édesített borokat egy más márkanéven, mondjuk Zempléni borként árusítaná a cég. Ez viszont új termékként jelenne meg a piacon és olcsóbban kellene adni az eddiginél, mert amíg a Tokaji márkanév miatt az átlag vásárló hajlandó palackonként 2-300 forinttal többet adni, a Zempléni bor nem mondana a számára semmit. Egy új termék felfuttatásához kell 4-5 év, és addig valakinek a veszteséget, ami százmilliókra is rúghat, valakinek le kell nyelnie, hiszen jelenleg ez a fajta termék adja a cég bevételének jelentős hányadát.

ÉM-BG