66. Cannes-i filmfesztivál - Túlélőlecke Redfordtól

Cannes - Az All Is Lost (Minden elveszett) című filmnek már a címe sem valami bíztató.

Az első és egyben utolsó mondatok, melyben Redford karaktere, akinek még a nevét se tudjuk meg, elbúcsúzik az élettől és feladja a küzdelmet, pedig végképp nem sok reményt hagynak a nézőnek. Mindeközben egy hatalmas süllyedő konténer vízből kiálló részét látjuk, amint ide-oda csapkodják a hullámok. Ennél kevésbé reménykeltő kezdést nehéz elképzelni. Ennek a szokatlanul sivár és nem sokat ígérő indítás ellenére fordulatokban és izgalmakban bővelkedik J. C Chandor filmje. Az Indiai óceánon vitorlásával hajótörést szenvedett magányos ember küzdelme jó thrillerhez méltóan tartja fent a feszültséget az első pillanattól az utolsóig, annak ellenére, hogy nemhogy dialógust, de szavakat is alig hallunk és a film egésze leginkább hétköznapi cselekvésekből építkezik, mint a hajó oldalának foldozgatása, a legfontosabb tárgyak mentése és a tengervíz sótalanítása a fordulatokról pedig a pusztító vihar a cápák és a közelben elhúzó teherhajók gondoskodnak. Mindehhez meg kell említeni a National Geographicba illő képeket, melyek az eddig főként kisebb független filmek operatőreként ismertté vált Frank G. DeMarco munkáját dicsérik és persze kell hozzá egy olyan színész, aki nem hat idegennek ebben a közegben, aki puszta ténykedésével elhiteti velünk, hogy ő valóban egy tengeren ragadt vitorlázó és nem olyasvalaki aki az asszisztensei és kiszolgáló személyzete nélkül a saját házában sem lenne képes eligazodni. Redford minden megmozdulásában hiteles és példás leckét ad tengeri túlélésből, annak ellenére, hogy a színész idén augusztusban már 77. életévét tölti. A rendező J.C Chandor (Krízispont) pedig megmutatta, hogy dialógusok nélkül, egy szereplővel, egy helyszínen is lehet olyan filmet forgatni, ami pattanásig feszíti a nézők idegeit.

- Váró Kata Anna, Cannes 2013. május 24. -