2013.06.04. 17:21
Romagyilkosságok - Júliusban várhatóan az utolsó szó jogán szólhatnak a vádlottak
Budapest, 2013. június 4., kedd (MTI) - Júliusra napolta el a romagyilkosságok büntetőperét kedden a Budapest Környéki Törvényszék. A július 24-re kitűzött tárgyaláson várhatóan a vádlottak utolsó szó jogán elhangzó védekezésével folytatódik az eljárás, azt követően hirdethetnek majd elsőfokú ítéletet.
Budapest, 2013. június 4., kedd (MTI) - Júliusra napolta el a romagyilkosságok büntetőperét kedden a Budapest Környéki Törvényszék. A július 24-re kitűzött tárgyaláson várhatóan a vádlottak utolsó szó jogán elhangzó védekezésével folytatódik az eljárás, azt követően hirdethetnek majd elsőfokú ítéletet.
A négy vádlottnak augusztusban a törvény erejénél fogva megszűnik a négy éve tartó előzetes letartóztatása, ha addig nem születik meg az elsőfokú döntés.
A keddi tárgyaláson K. István másodrendű vádlott a saját védelmében órákon át sorolta a vád szerinte egyoldalú, megalapozatlan állításait, illetve vádlott-társa, Cs. István terhelő vallomásának szerinte valótlan részeit, és többször hangsúlyozta, hogy nem is járt a gyilkosságok helyszínén.
K. István szerint Cs. Istvánnak voltak szélsőséges nézetei, nem neki, és a vádlottak közül egyedül Cs. István "kapott emberek megölésére kiképzést", amikor szerződéses katona volt.
Cs. István - állításával ellentétben - ismerte a gyilkosságoknál használt vadászfegyvereket és tudta is használni őket, és arra is van adat, hogy az egyik támadás után iszogatott, vígan ünnepelt, "biztos jól szórakozott" - mondta vádlott-társáról K. István, aki szerint Cs. István az eljárás során "kisebbítette szerepét", pedig az egyik támadás kapcsán K. István még arra is célzott, hogy ott Cs. István lehetett a tettes. Arra azonban K. István nem adott magyarázatot, honnan is tudja, mit követett el valójában Cs. István a vádbeli helyszíneken.
P. Zsolt harmadrendű vádlott néhány mondatos felszólalásában arra kérte a bíróságot, hogy ne kövesse el az ügyészség hibáit, és csak törvényes bizonyítékokra alapítsa döntését.
A törvényszék az ügyészi, ügyvédi perbeszédekre és a vádlotti felszólalásokra tekintettel egy rövid időre újra megnyitotta a bizonyítást és ismertetett néhány nyomozati cselekményekkel, házkutatásokkal kapcsolatos iratot, majd július 24-re napolta el a romagyilkosságok büntetőperét.
Az ügyész korábban perbeszédében K. Árpád elsőrendű, K. István másodrendű és P. Zsolt harmadrendű vádlottat ötszörösen minősülő - aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett - emberöléssel vádolja tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel visszaéléssel, amelyért esetükben tényleges életfogytiglant kért, míg Cs. István esetében határozott időtartamú fegyház kiszabását indítványozta.
A vádbeszédben korábban elhangzott: több vádlott vallomásaiból is megállapítható, hogy az úgynevezett "cigánybűnözéssel" szembeni fellépéssel érvelve adtak felmentést maguknak a mindenkire érvényes normák betartása alól.
A vád szerint az elkövetők rasszista indíttatásból hajtották végre cselekményeiket, 2008 és 2009 nyara között több mint egy év alatt kilenc településen támadtak, volt, ahol éjjel rágyújtották a házat az alvó roma családra, majd az udvaron lesben állva a lángok közül gyermekeivel a karján menekülő apát kisfiával együtt agyonlőtték, egy másik éjszakai támadásnál pedig álmában több lövéssel kivégeztek egy özvegyasszonyt, leányát pedig életveszélyesen megsebesítették.
Az ügyészség szerint az elkövetők összesen mintegy 80 lövést adtak le és tucatnyi gyújtópalackot hajítottak romák otthonaira, amivel összesen mintegy félszáz ember életét veszélyeztették, a hat halálos áldozat mellett volt öt életveszélyes és öt súlyos sérült is, köztük nők és gyermekek.
A gyilkosságok, személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében egyetlen vádlott sem érzi magát bűnösnek, és e vonatkozásban mindegyik védő ügyfelének felmentését kérte korábban. A negyedrendű vádlott ügyvédje szerint például védence legfeljebb bűnpártolást követett el egy vagy két támadásnál, és ezért elegendő büntetés négy éve tartó előzetes letartóztatása. Cs. István egyébként is csak belesodródott a cselekménysorozatba, amelyről kezdetben azt sem tudta, hogy mi a valódi célja, később pedig társai fenyegetései miatt nem tudott kiszállni. Védője szerint Cs. István szinte megkönnyebbült, mikor elfogták.
A vád szerint Cs. István a 2008-2009-ben romák otthonai ellen éjszaka elkövetett kilenc fegyveres támadás közül a két utolsóban vett részt, a helyszín közelébe fuvarozta a tetteseket, miközben tisztában volt az utazás céljával, ezért többszörösen minősülő emberölések bűnsegédje.
- MTI -