Kutyának se kell a perkupai klímagyár

Perkupa - Eddig kétszer próbálta elárverezi a felszámoló, de még nyomott áron se talált rá vevőt.A használatarányos útdíjfizetési rendszer (e-útdíj) a hónap eleji bevezetése erősen lecsökkentette az esélyét annak, hogy a Perkupa határában álló klímagyárat megvegye valaki, és ott munkahelyeket teremtsen - vélekedik Molnár Zoltán, Perkupa polgármestere -, holott a 3300 négyzetméteres, több üzemcsarnokkal és irodaházzal rendelkező épületegyüttes gyakorlatilag bármilyen ipari tevékenységre alkalmas lenne.Bár a Miskolctól 50, a fővárostól 230 kilométerre lévő Perkupa kiemelt vállalkozói övezethez tartozik, az útdíj gyakorlatilag annulálja az ebben rejlő lehetőségeket.

A klímagyár hányattatott sorsáról másfél éve írtunk utoljára. Mit történt azóta? - érdeklődtünk Molnár Zoltántól. A polgármester elmondta, hogy az épület és a telephely jó állapotban van, a felszámoló őrizteti. Bármikor beöltözhetne oda egy befektető, ám nincs érdeklődés iránta. Eddig kétszer próbálta értékesíteni a felszámoló, de még nyomott áron sem kellett senkinek.

Pedig a klímagyártól azt remélték a környéken lakók, hogy fellendülést hoz a térség gazdaságának. 2009-ben barnamezős beruházásként indult be a Genex-csoporthoz tartozó Bódva Ipartelep Kft. gyára. A cég klímaberendezések, hőszivattyúk, folyadékhűtők, kis- és közepes teljesítményű távközlési klímaberendezések és egyedi termékek gyártásába kezdett itt, a munkaügyi központ 43 millió forintos támogatásával még 40 háztartásigép-szerelőt is kiképezett. Mint a polgármestertől megtudtuk, többségük már csak ritkán jár haza Perkupára, aki teheti, az külföldön - főleg Hollandiában - dolgozik.

Patyomkin-gyárnak tartják

Bár sokan úgy vélik, a gyárat valójában a tulajdonos afféle Patyomkin-beruházásként azért építette, hogy általa hárommilliárd forintos - uniós és állami - támogatáshoz jusson, ezt másfél éve Sajti András, a Bódva Ipartelep Kft. igazgatójaként határozottan cáfolta: mint kifejtette, a 3 milliárd forintos beruházási költségből 800 millió a Genex cégcsoport önereje volt, éhhez kapott közel 1,9 milliárd forint MFB-hitelt. A beruházásban részt vevő Klíma Magyarország Zrt. – szintén a cégcsoport tagja – körülbelül 700 millió forintos fejlesztése után részesült 165 milliós uniós támogatásban, ám annak úgy egyharmada közvetve az adóhatósághoz, kétharmada pedig az MFB-hez került inkasszó útján, így egyetlen fillér sem maradt a cégcsoportnál.

ÉM-SZP