2013.08.26. 20:02
"Úgy éreztük, a saját levünkben fövünk”
Borsod-Abaúj-Zemplén - A többes koraszülötthalál országos és általános problémákra világít rá – mondja az Észak-Magyarországnak a szakember. Interjú: dr. Berkő Péter nyugalmazott szülész-nőgyógyász főorvossal, a koraszülések okairól.
Borsod-Abaúj-Zemplén - A többes koraszülötthalál országos és általános problémákra világít rá – mondja az Észak-Magyarországnak a szakember. Interjú: dr. Berkő Péter nyugalmazott szülész-nőgyógyász főorvossal, a koraszülések okairól. Dr. Berkő Péter 16 éven keresztül vezette a B.-A.-Z. Megyei Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályát. Jóllehet már nyugdíjas, nyár elejéig ő volt a megyei nőgyógyász szakfelügyelő főorvos. Akkor országosan megszűnt a szakfelügyeleti rendszer, új pedig nem lett helyette.
- Mik a koraszülést befolyásoló tényezők, s mekkora a szerepe ezek között a szociális helyzetnek?
Dr. Berkő Péter: Nem léteznek megbízható statisztikák, amelyek alapján pontosan meg tudnánk mondani, hogy mi milyen mértékben meghatározó tényező, de a korábbi évenkénti fővédőnői jelentések is azt támasztják alá: szerepe van benne a szegénységnek, a munkanélküliségnek, az alacsony iskolai végzettségnek, az alacsony egészségkultúrának, a túl korai életkorban történő terhességnek (az ezekkel való összefüggésben és nem a rasszhoz való tartozás miatt a cigány származásnak), valamint épp a magas iskolai végzettséghez kötődően a 35 év fölötti gyermekvállalásnak. A szociális tényezők nagyon is meghatározók: ha valaki nagy szegénységben él, maga is hiányosan táplálkozik, nem jut a szervezetébe elegendő fehérje, nem tudja megvásárolni az egyébként vény nélkül kapható magzatvédő vitaminokat... és sorolhatnánk, sokkal nagyobb az esélye a koraszülésnek és a kis súllyal születésnek.
- A köznyelvben ez sokszor keveredik.
Dr. Berkő Péter: Koraszülésről beszélünk, ha az újszülött a 37. hét előtt jön világra, kissúlyúról, ha 2500 gramm alatti a születési súlya. A Dr. Velkey László professzor (róla nevezték el később a GYEK-et) által elindított, 2007-ben készült felmérések adatai szerint a többszörösen hátrányos helyzetben lévő anyáknál a koraszülés másfélszer, a kis súllyal születés két és félszer, a méhen belüli elhalás szintén két és félszer, a csecsemőhalálozás pedig kétszer gyakoribb volt az átlag populációhoz képest. Ehhez hasonló statisztikákat ma már nem lehet készíteni a személyiségi jogok miatt, de jól mutatja: a többszörösen hátrányos helyzet hatását.
- Apropó: éves értekezlet! Néhány éve még rendszeresen tartottak olyan megyei értekezleteket az ÁNTSZ védőszárnya alatt, ahol a védőnők, a szülészek és a gyermekgyógyászok cseréltek tapasztalatokat, a halálesetek hátterének boncolgatásával. Jó ideje nem kapunk ilyenekre meghívót.
Dr. Berkő Péter: Mert elhaltak. Hogy miért? Mert úgy éreztük: a saját levünkben fövünk. Tehetetlennek éreztük magunkat, hiányzott az önkormányzati, állami beavatkozás, segítség, vagy akárcsak érdeklődés.
- Miben mutatkozik ez meg?
Dr. Berkő Péter: Felborult a tanácsadás rendszere. S bár jelenleg is törvény írja elő a terhesség ideje alatti legalább négy szakorvosi vizsgálatot, ez sok esetben elmarad. A tanácsadást 1997-ben szabályozták utoljára, de a rendelet már elavult. Egy másik rendelet az alapellátás hatáskörébe utalta a terhestanácsadást, s lehetővé tette az önálló védőnői tanácsadást (ezt sokan úgy értelmeztek, hogy az helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot), aminek egyébként a protokollja is elavult. Többféle gyakorlat is élt egymás mellett: a városokban általában a szakorvos és a védőnő közösen tartotta a tanácsadást, volt, hogy a vidéki védőnők a falubusszal összegyűjtötték a körzetükbe tartozó kismamákat, s csoportosan szállították be őket a szakorvosi rendelőbe, megint másutt időről időre kijárt a szakorvos vidékre. Ezek országosan általános jelenségek, csakhogy a mi régiónk, ezen belül is megyénk többszörösen hátrányos helyzetű, ahol a hazai cigányságnak is jelentős hányada él, s a szociális helyzet is sokkal rosszabb az országoshoz képest. Az csak ráadás, hogy errefelé ma már a szülésznőgyógyász is hiányszakma (az osztályunkon nyolccal kevesebben vagyunk, mint 16 éve), s kevés a védőnő is. Pedig az ő feladatuk volna a terhesgondozás is, ami azt jelenti, hogy a lakóhelyükön is fel kellene keresni a terheseket.
- Egy tapasztalt nyugdíjas szülész- nőgyógyász kollégájának nyilatkozata azt támasztja alá: lehetne bármilyen a tanácsadás, gondozás: nagyon sok nő kétszer fordul a nőgyógyászhoz: egyszer, amikor megállapítják a terhességét, egyszer pedig amikor világra hozza a gyermekét. A védőnők pedig esetleg tudomást sem szereznek róluk... A szakmának nem volt javaslata a változtatásra?
Dr. Berkő Péter: Több éven át voltam a Szülész-nőgyógyász Szakmai Kollégium tagja, ezért bizton állíthatom: gyakorlatilag a rendszerváltás óta rendszeresen megkerestük az éppen illetékes tárcát a szakmai javaslatainkkal, amelyeket a védőnői kollégiummal is egyeztettünk, de nem találtunk meghallgatásra.
- Ön akkor is Miskolcon dolgozott, amikor a GYEK épült. Talán tudja, vajon Velkey professzor, akinek mindenben követték a terveit a GYEK létrehozásakor, vajon miért nem hozta „egy fedél alá” a koraszülött osztályt a többi gyermekosztállyal.
Dr. Berkő Péter: Nem tudom, csak gondolom, hogy talán azért, mert korábban a gyermekkórház még nem itt volt, de a koraszülöttosztálynak már megvolt a bevált helye. S talán számolt azzal, hogy egy gyermekkórházban alapvetően sokféle kórokozó kering, s jobb nem még egy tényezővel rontani az amúgy is sok kockázatnak kitett koraszülöttek esélyeit. Ideális helyen a koraszülöttek akkor lesznek, ha a szülészet átköltözik a traumatológia helyére, és a szülőszoba feletti emeleten kap helyet a koraszülött osztály, kiköltözve a GYEK-ből.
- Még tart az okokat felderítő vizsgálat a koraszülött csecsemők halálának ügyében. Mindössze egyetlen adalékra kérdeznék rá, korábbról tudván, hogy mindig nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a problémás terhességekből származó szülések legjobb helye a megyei kórházban van. Mindegyik szülés itt történt?
Dr. Berkő Péter: A megyei kórház a koraszülésekre kijelölt hely, ennek ellenére a megyében a koraszüléseknek mindössze 55-60 százaléka történik itt. Aminek az az oka, hogy már nincs idő a szállításra, ami nagy kockázattal jár olyan esetben, ha a terhes későn jelentkezik, s már levált a méhlepény, előrehaladottak a fájások, vérzés lép fel. A 9 esetből 7 anya már úgy érkezett a kórházba, hogy beindult a szülés.
A tények
Önbevallás alapján:
