„Újra felkerülhet Miskolc a rocktérképre”

Miskolc - A miskolci, hard-rockot játszó Áll-a-tok is fellép a rockfesztiválon. Van tagjuk, aki már 73-ban is ott volt...Bár még meg sem született az 1973-as rockfesztivál idejére Bányai Kriszta, mégis érzi a jelentőségét annak, hogy 40 év elteltével újra rockfesztivált rendeznek Miskolcon. Ő és zenekara, az Áll-a-tok is fellépnek Tátrai Tiborral, Magyarország egyik legismertebb gitárosával.

– Boldogan mondtunk igent – mondja Kriszta. Hozzáfűzi, évente egyszer szoktak játszani Tibusszal, legutóbb áprilisban az Ifiházban, de erre a ráadásfellépésre is boldogan mondott igent.

Az Áll-a-tokról többször is írtunk, igazi kuriózum az együttes a miskolci zenei élet palettáján. Sebészorvosokból, jogászból (ő Bányai Kriszta énekes) és zenészekből áll a zenekar, igazi örömzene az övék, fogalmaznak mindig az együttes tagjai. Kétféle formációban lépnek színpadra. Az egyik a lágyabb Bányai Unplugged Band, a másik a jóval „vadabb” , hard-rock számokat játszó Áll-a-tok, ez utóbbit láthatja majd a közönség a szeptember 13 és 15-e között tartandó miskolci rockfesztiválon. (Amely egyébként ingyenes lesz, a miskolci moziünnep, a Cinefest idejére szervezik rendezői.)

Igazi örömzene

Bányai Kriszta elismeri, hatalmas élmény lehetett az akkori fesztivál, és tény, hogy óriási volt a jelentősége. Zenészberkekben sokszor szóba kerül, szívesen emlékeznek a zenészek az akkor történtekre. Például Tátrai Tibor is jelen volt fellépőként a 40 évvel korábbi eseményen, ezért is szívesen vállalta a fellépést, no és azért, mert az Áll-a-tok koncertjein, fogalmaz Kriszta, a zeneiség mellett mindig ott a dolog lelkisége is, érződik, hogy a csapat tagjai nagyon szeretnek együtt zenélni. Kriszta úgy érzi, a mostani, szeptemberi rendezvény hozzájárulhat ahhoz, hogy Miskolc újra felkerüljön a rocktérképre.

Almássy Sándor, az Áll-a-tok vezetője, a zenekar billentyűse viszont ott volt az 1973-as miskolci rockfesztiválon is.

– Egyetemista voltam akkor, nézőként vettem részt rajta – meséli a sebész, aki két zenekari kollégájával (dr. Tóth Imre és dr. Gyáni Károly) „civilben” az Erzsébet kórház orvosai.

Élőben a Syrius

– Nagyon nagy élmény volt – beszél akkori érzéseiről. De azért hozzáfűzi, részben maga volt a csoda, részben pedig maga a bánat az akkori fesztivál. Csoda volt azért, folytatja, mert élőben láthatta a Syriust, akik progresszív rockzenét játszottak akkor Magyarországon. És bánat azért (ez már később fogalmazódott meg benne), mert az akkori hatalom több zenekarról is elhitette velük, hogy az az igazi rockzene, holott olyan messze voltak tőle, mondja, „mint Makó Jeruzsálemtől.” Hogy melyek ezek a zenekarok, azt nem kívánta kifejteni a sebész-zenész, mint mondja a ma is híres zenekar fércműveit mint negatív példát tanítják ma a dzsessz tanszakon.

Almássy Sándortól még megtudjuk, 45 percet játszanak majd a szeptemberi koncerten, néhány Áll-a-tok dal mellett főként Jimi Hendrix számait tűzik repertoárra.

ÉM-HM