Akik kimaradtak a béremelésből

Borsod-Abaúj-Zemplén - A közszféra dolgozói mindannyian béremelésre várnak.A béremelésnek mindenki örül, hát még akkor, ha arra 2008 óta nem volt példa. A közelmúltban emelte a kormány az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok fizetését, de mi lesz azokkal, akik szintén a közszféra dolgozói, de az ő béremelésükről szó sincs?

Ezt kérdeztük Árva Jánostól, aki a a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszerveztének az elnöke. Az érdekvédő kifejtette: természetesen örülnek a két ágazat béremelésének. Kiegészítette azzal, hogy a rendészeti tiszthelyettesek is kaptak fizetésemelést, bár nem sokat, havi bruttó 14 ezer forintot, és a pedagógusok sem az eredetileg megígért összeghez jutottak hozzá. Természetesen „harcolnak” az egész közszférát érintő béremelésért, mert a dolgozók 2008 óta nem kaptak emelést, elvették a 13. havi fizetésüket, és a béren kívüli juttatásukat (cafeteria) is megszüntették. Szeretnék elérni, hogy 20 százalékos tarifaemeléshez jussanak a közszféra dolgozói, ami a bértábla igazságosabbá tételét is jelentené, küzdenek az egységes cafeteria rendszerért, valamint az előmenetel lehetőségéért 40 éves kor után is. A kormánynak egyelőre az a válasza, hogy ezekre nincs keret, viszont a hónap végén országos érdekegyeztető ülést kezdeményezett a szakszervezet elnöksége, ami talán előrelépést hozhat az ügyben. Az elnök szerint a béremelésből kimaradt ágazatokban nagyon rossz a hangulat, a dolgozók csüggednek, bizonytalanok és féltik a munkahelyüket.

Nincs forrás

Csóka Edit, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete miskolci és megyei elnöke azt hangsúlyozta, a könyvtári, levéltári, múzeumi is a közművelődés területén dolgozók utoljára 2002-ben kaptak jelentős béremelést. 2006-ban csak szinten tartás volt, 2009-től viszont semmilyen fizetésemelés nem járt nekik. Cafeteria már régen nincs, mert azt nem tudják az intézmények kigazdálkodni. Béremelést ugyan bármikor adhatnának azok az intézmények, melyeket a közelmúltban nonprofit kft.-vé szerveztek ki, de ennek szintén az az akadálya, hogy nincs rá forrásuk. Az önkormányzati támogatás Miskolcon a két évvel ezelőttihez képest 45 százalékkal csökkent, a bevételből pedig nem tudnak megélni, hiszen az embereknek sincs pénzük. Úgyhogy egyelőre örülnek a dolgozók, hogy megvan a munkahelyük, és minden hónapban megkapják a fizetésüket. Hozzátette: korábban a pedagógusokkal együtt kapták ők is a fizetésemelést, de ez most nem így történt.

Nem termelnek

Nem jó a hangulat a nonprofit kft.-vé alakult intézményeknél sem, mint például a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál. Czimer Sándor leköszönő szakszervezeti elnök az Észak-Magyarországnak elmondta, a zenekari tagok 90-130 ezer forintot keresnek, béremelésre pedig azért nincs lehetőség, mert a zenekar nem termelő cég. A minisztériumi és az önkormányzati támogatásból él, valamint a jegybevételekből. A zenekar igazgatója minőségi bérpótlékot szeretne, de erre pályázni kell, és ez sem jelenten többet havi, bruttó 10-30 ezer forintnál. Az érdekvédő szerint ennek vélhetően az lesz a következménye, hogy zenészek elmennek tanítani, vagy a fővárosban keresnek állást, ahol a zenekarok sokkal jobb anyagi helyzetben vannak.

ÉM-HE

Postaládánkból

„Én egy vidéken dolgozó közterület-felügyelő vagyok, és köztisztviselőként dolgozom pár éve. Annak ellenére, hogy veszélyes munkát látunk el, a munkabéreünk semmit sem változott. A legtöbb közterület-felügyelő a mindenkori szakmunkás bérminimumot kapja meg, ami nettó 74 ezer forint, plusz egy csekély összegű kafetéria, ami csak adható, és bármikor elvehetik. A munkabérünket 7-8 éve befagyasztották, és veszélyességi pótlékot sem kapunk. Pedig rendszerint sok a konfliktus, néha támadás is ér minket a jogsértő személyektől. Nincsenek kedvezmények, a kiadások minden irányból egyszerre nőnek folyamatosan, és elvárják a minőségi munkavégzést, és, hogy minél magasabban képzettek legyenek az emberek, bérminimumért.”