A törvényszék közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaságért marasztalt el romákat

Miskolc, 2013. október 8., kedd (MTI) - A Miskolci Törvényszék kedden felmentette a közösség tagja elleni erőszak vádja alól azokat a romákat, akik 2009-ben felfegyverkezve támadták meg egy autó utasait Miskolcon, a másodfokon eljáró bíróság ugyanakkor az elsőrendű vádlottat 4 év 4 hónap, a másodrendűt visszaesőként 5 év 2 hónap börtönre ítélte garázdaság miatt.

Pászti Attila bírói tanácsa a "Halál a magyarokra" feliratú botról elhíresült bűnügyben közösség tagja elleni erőszak helyett csoportos garázdaságban marasztalta el a terhelteket.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság szerint "alapos, magas színvonalú másodfokú ítéletet hirdetett (...) a Miskolci Törvényszék, amely szerint nem rasszista bűncselekményért, hanem elsősorban garázdaságért felelnek a szélsőségesek autójára támadó miskolci romák".

A két jogvédő szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményben emlékeztetett: 2009. március 15-én, a romák elleni sorozatgyilkosság idején, pár héttel a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után Miskolc egyes részein olyan hírek terjedtek el, hogy szélsőséges, cigányellenes személyek támadása várható. A romák félelmét megerősítette a fokozott rendőri készültség. Hajnali fél kettőkor egy főleg romák lakta településrészen (a Muszkás oldalon) a családjaik megvédésére készülődő férfiak rátámadtak egy több alkalommal és gyanúsan lassan arra közlekedő autóra, az abban ülők könnyebb sérüléseket szenvedtek.

A TASZ és a Helsinki Bizottság tájékoztatása szerint a törvényszék kimondta: nem bizonyítható, hogy a vádlottakat a cselekmény elkövetésében magyarellenes érzület motiválta, ezért a vádlottakat elsősorban garázdaság miatt terheli felelősség, és ennek megfelelően a kiszabott büntetéseket enyhítette.

"Megállapította a bíróság, nem bizonyítható, hogy a "halál a magyarokra" feliratú botot a vádlottak valamelyike készítette, és az sem, hogy a támadásnál bármelyikük használta volna. Az sem volt bizonyítható, hogy az állítólagos magyarellenes bekiabálás a vádlottak valamelyikétől származott, hiszen ismeretlen elkövetők is voltak. A jogalkalmazás szempontjából előremutató, hogy a bíróság fontosnak tartotta a cselekmény motivációjának a vádlottakra egyenként lebontott vizsgálatát" - írták.

A jogvédő szervezetek szerint "az ítélet erősítheti a roma kisebbség tagjainak az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a bíróság nem mondta ki, hogy a vádlottakat cselekményükben egy rasszista támadástól való félelem, és nem előítélet motiválta, tehát emiatt sem lett volna megállapítható gyűlölet-bűncselekmény".

A Helsinki Bizottság szerint a döntésnek vannak olyan elemei - például egyes bizonyítékok figyelembevétele -, amelyek miatt elképzelhető, hogy az írásos ítélet ismeretében további jogorvoslatot keresnek a Kúriánál vagy akár Strasbourgban.

- MTI -