Ki lesz a Kilátó díjas? - Naiv, tiszta szívű fiú… és vadállat

„Úgy érzem, jó kezekben vagyok. Jó dolog érezni, hogy inspirálnak és hogy én is inspirálok." Interjú: Simon Zoltán színművésszel.Simon Zoltán egy évvel ezelőtt így nyilatkozott: kíváncsi, hogy milyen irányba tud terjeszkedni a következő évadban a saját színészetén belül.

- Hogy látja: merre sikerült?

Simon Zoltán: Volt meglepetés az idén, kettő is. Egyrészt eljátszhattam a Woyzeckben az Ezreddobos szerepét, másrészt a Holdbeli csónakosban Medvefiát. Két olyan karakter, amilyenekben korábban sosem próbálhattam ki magam. A Holdbeli csónakosban például hősszerelmest játszom, ez a szerepkör eddig elkerült. Kicsit tartottam is tőle, mert ismeretlen volt számomra nyílt, tiszta, szerelmes, rajongó, lelkes mondatokat mondani, a próbafolyamat elején furcsa is volt hallgatni magam kívülről. Aztán szép lassan megtaláltam benne magam, és most már nagyon szeretem ezt a szerepet.

- A Woyzeck Ezreddobosával meg tudott barátkozni?

Simon Zoltán: Ez a másik szélsőség, és így fontos állomás ez a szerep is. Mert amennyire pozitív hős a Medvefia, annyira ellenszenves az Ezreddobos karaktere. Az előző bátor, naiv, tiszta szívű fiú, az Ezreddobos pedig egy vadállat. Egy tuskó. Korábban úgy éreztem, hogy elsősorban azért jó színésznek lenni, mert a szerepeimben magamról tudok beszélni, magamban kell megkeresni a figurát, magamat kell megkapargatni ahhoz, hogy felépítsem. És ez így is van. De most már látom, hogy sokkal komplexebb dolgokról is lehet beszélni, olyan problémákról, amik a világon belül zavarnak. Amikor próbáltuk a darabot, úgy építettük fel, hogy Woyzeck van a középpontban, körülötte a többiek teljesen szélsőséges világok, egyfajta életminták. Az Ezreddobos figurája az igazi hedonista, és maga a tömör, agresszív szélsőség. S ez az értelmetlen agresszió az, ami engem nagyon zavar a világban. Emiatt az embertípus miatt nem szeretek szórakozóhelyekre járni, mert egyáltalán nem tudok jól reagálni az ilyen viselkedésre. Rossz energiákat vált ki belőlem is. Úgy érzem, hogy minél jobban meg tudom mutatni az ezreddobos szélsőségeit, annál mélyebben tudok beszélni erről a problémáról.

- Hogy érzi: fejlődött azzal, hogy olyan szerepeket kell eljátszania, amelyekben a próbafolyamat elején nem ismert magára?

Simon Zoltán: Gazdagodtam tapasztalatokban, az biztos. Mert ha azt mondtam is, hogy nem a magamban való keresgélés segített a szerep felépítésében, de érdekes dolgokat kellett észrevennem. Például, hogy mivel én játszom a szerepet – az Ezreddobosra gondolok itt – ezt a fajta agressziót mégiscsak én termelem ki, tehát valószínű, bennem is megvan, különben nem tudnám eljátszani. És ugyanez vonatkozik a Medvefiára, a szerep által lágyságot, az igazi, őszinte szeretetre való készséget fedeztem fel magamban. Azt már tavaly is éreztem, és most, az idén újra, hogy a kapott szerepeimmel sikerül feszegetni a határaimat, sikerül új utakra lépni. Ezt jó dolog felismerni.

- Van olyan szerep, amit szívesen eljátszana, mert talán tovább feszegetné ezeket a bizonyos határokat?

Simon Zoltán: Ezt nem tudom, csak azt, hogy úgy érzem, jó kezekben vagyok. Jó rendezőkkel és kollégákkal dolgozhatom együtt. Jó dolog érezni, hogy inspirálnak és hogy én is inspirálok. Szerencsére az elmúlt két évben és előtte az egyetemen sok mindent játszhattam, sok különböző karaktert. Nincs bennem hiányérzet, de kíváncsi vagyok, hogy mit hoz a jövő.

- Sportos alkata jelentős szerepet kap a Woyzeckben. Mennyire érzi, hogy ezt az adottságát használják, kihasználják a szereposztáskor?

Simon Zoltán: Korábban Versenyszerűen vízilabdáztam és most is napi rendszerességgel sportolok, a mozgás szerintem egész életemben elkísér majd. Egyszerűen szükségem van rá, magabiztosságot ad, jobb a közérzetem tőle. Meglehetősen célorientált vagyok. Szeretek befektetni nagy energiákat, s később látni az eredményét. Igen, ez a kérdés engem is foglalkoztat: mindig tartottam kicsit attól, hogy ez az alkat behatárol majd a pályámon, de eddig nem láttam hátrányát. Az Ezreddobos egy férfiidol, Béres Attila (a Woyzeck rendezője – a szerk.) külön kérte, hogy szálkásítsak a szerephez, de a Medvefia, vagy a Lili bárónőben játszott szerepemben sem hátrány a sportos alkat. Szerencsére a lelkemet, a gondolataimat előtérbe helyezik a rendezők, s bízom benne, hogy ez így is marad.

- Hajdu Mariann -

Ki lesz a Kilátó díjas?

Interjúsorozatunkban a Kilátó díjra jelölt színművészeket mutatjuk be. A Miskolci Nemzeti Színház évadzáró társulati ülésén adják majd át az évad ifjú színészének a tavalyi évadban alapított Kilátó díjat. Az elismerésre a miskolci teátrum tizenkét fiatal művésze jelölt, azonban arról, hogy ki kapja meg a díjat, nemcsak a társulat dönt majd, hanem a publikum és az Észak-Magyarország olvasói is. Újdonság, hogy a tavalyi évadhoz képest idén nemcsak színészre, hanem bizonyos alakításokra is lehet voksolni.

Kísérjék figyelemmel az interjúkat, és szavazzanak május végén!