Jegyzet: A tüzes Carmen

Két magyar gyár, az Orion és a Videoton szállít a hazai piacra. A többség ragaszkodik a nagyobb múlttal bíró Orionhoz. Szántó István jegyzete.Micsoda luxus tévézni egy robogó autóban. Kényelmesen, hátradőlve. Egy régi, hatvanas évekbeli recsegős, gyöngy­vászon, zizegős magyar filmet nézek. Egy variabútoros kisszoba, s az ágyneműtartón egy kis képernyős televízió. Egy Carmen, amely a Tavasz után került, jött ki. Egy olyan készülék, amire a hetvenes években négy hónapig spórolunk. Nosztalgikus élmény. Bámulom a monitort, de már nem látom. Tolulnak az emlékek. Fojtogat a füstölgő Carmen, az égő műanyag bűze. A teraszon egy vödör vízzel locsoljuk a tüzes Carment. Három nap múlva már ezen izguljuk végig a szellemképes jégtánc bajnokságot.Micsoda világ! Javában tart a hat tranzisztoros zsebrádiós korszak. Még a sárga mozaikcsempés tévészalon se nyílt meg a miskolci főutcán, a messzelátó készülékeket Kormos Sándor Keravill üzletében vesszük. Az első segédek Derekas Erzsébet és Sárosi Pál magyarázza el, melyik gombot mikor kell nyomkodni, tekerni. S innentől kezdve már a Gelka kezében a sorsunk. A mindenható országos Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat gondoskodik a kis és a nagy képernyős televíziónkról. Balogh András kezdetben szállítja a behemót készülékeket, közben ellesi, kitanulja a szerelést. A Munkácsy utcai műhelyben, ahol a mennyezetig tornyosulnak a betegeskedő televíziók, nagynevű mesterek dolgoznak. Az igényesebbek név szerint keresik őket. Zékány Lajost, Vizsolyi Istvánt, Kormos Lászlót és Izrael Ferencet. Ők a mesterek a szakmában. Ők azok, akik ránézésre is gyógyítanak. Ha valaki új tévét akar, őket csábítja, hogy segítsen a tévéválasztásban.

A kínálat szegényes. Két magyar gyár, az Orion és a Videoton szállít a hazai piacra. A közvélemény megoszlik, a többség ragaszkodik a nagyobb múlttal bíró Orionhoz. Megesik, hogy a hoppon maradt vevők a pártbizottság közbejárását kérik, ha nem kapják meg az áhított Munkácsyt. A fiatalabbak házhoz mennek, az idősebbek a kényelmesebb, benti javítást kultiválják. A típushibák kísértenek valamennyi tévénél. A televíziónak még lelke van. Egy apró lágy szellemképtől nem dől össze a világ. Ám időnként érdemes hátulról is beleszagolni. Az égett szagra figyelni kell. Gyakori a csőcsere, mert még valamennyi lámpás, a malomkerék meg olyan, mint az autón a pótgumi. Bármikor kipukkanhat. A szerelők táskája tele apró pótalkatrésszel. Egy miskolci asztalos készíti az inspekciós útiládát, ami nélkül egy lépést sem tesznek. A tanulók ügyelnek arra, hogy minden rekesz fel legyen töltve a képernyőmentő kütyükkel. A kiszállás, a logisztika kezdetektől szervezett. A vidéket járók autóval, motorral barangolnak a megyében. Izrael Ferenc kiemelt státuszban bérelt Zastavát kap, övé Gesztely és környéke. Errefelé a tévé az egyetlen szórakozás, egyben a színház és a mozi. Amikor megérkezik a faluba, kézről kézre adják a mestert. Becsben van, jattolnak, de van, ahol ebédre-vacsorára várják. Egyetlen szabadnapja a hétfő, amikor még monoszkópot se tud állítani. Gonosz leszek, s most fecsegek. Balog András: az átalánydíjas javítás havi 30 forint, nagyon megéri. Minden benne van, ingyen csőcsere, és ha kell, még a kiégett képernyő helyett is újat adnak. Ez az unatkozó háziasszonyok kedvenc szolgáltatása. Addig csavarnak a potméteren míg nem reccsen, s újra hívhatják a nekik tetsző szerelőt. Ismerős sztorik, minden felnőtt filmben visszaköszönnek.

A Gelka komoly nagy cég, élén Duvalovszky Zoltán igazgató a repülés nagy szerelmese, Bacsó Gyula és Kolacsek Iván. A forgalomba kerülő összes elektromos háztartási gép: rádió, lemezjátszó, magnetofon és még ki tudja, mi minden nyavalyája a vállukat nyomasztja. Bármelyik fiókba betérek, ezek sorakoznak a Salgó polcokon. Telefonjaik szinte elérhetetlenek. Mi, ügyfelek naponta érdeklődünk az egyetlen hűtőnk-porszívónk vagy kisrádiónk hogylétéről. Cetli-sorszámkeresés, hosszas várakozás, visszatérő mentegetőzés, a hiányzó alkatrész még nem érkezett meg. Az óriás megaképernyősök még messze vannak, de a hordozható orosz minivizorok már beszivárognak. A kihúzhatós antennásokat a fürdőkád szélén tartják. Szinte hetente hoznak javításra egy- egy vízbe csúszott kistévét. A panel és magas házak megjelenésével egy időben eltünedeznek a magányos, össze-vissza felállított antennák. A központi vevőké a jövő. Erre ügyel a városban a testvérvárosi, Darab József vezette részleg. Gomba módra nőnek a tetőkön az óriáserősítős antennák. Ha rossz a tévé, máris van kire mutogatni a szerelőknek. Később jönnek a tányéros parabolák, amikhez még engedélyt kell kérni. Valahol a Csabai kapuban székel egy hivatal, ahová a tányéros vevő dokumentációit kell benyújtani. Hogy miért, azt szerintem ma már senki nem tudná megmagyarázni. A nyolcvanas években tör ki a CB-láz, amikor a gelkások gyorsan megismerkednek a legújabb irányított és sugárzó, háromlábú adóvevőkkel. Hogy aztán mára ezeket is elfelejthessük.

Megérkezünk a mába. Markomban az okos kütyü tűéles képében gyönyörködöm. Nehogy már az izgalmas film végéről lemaradjak.

- Szántó István -