"Többen fizessünk kevesebb adót..."

Miskolc - „Az adóhatóság akkor tud eredményesen működni, ha erős a gazdaság, és jól működnek a vállalkozások."A fenti mondat Szalayné Ostorházi Máriától származik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság főigazgatójával annak apropóján beszélgettünk, hogy miniszteri elismerő oklevelet kapott a hosszú évek munkája elismeréseként.

Szalayné Ostorházi Mária: Miskolci születésű vagyok, a gyermekkoromat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében töltöttem. Édesapám vállalkozó volt, ami abban az időben még nem volt túl gyakori. Amikor 14 éves koromban pályát kellett választanom, szerette volna, ha követem őt, és tovább viszem a vendéglátósi tradíciókat. Tőlem azonban a vállalkozás távol állt, inkább a köz érdekében szerettem volna tevékenykedni. Ebben az édesapám motivált, aki a környezetében mindig próbált önzetlenül segíteni, és úgy tette, hogy az érintetteket ne sértse meg azzal, hogy támogatja. Gyerekfejjel ez meghatározó volt számomra. Természetesen egy 14 éves lány még nehezen tudja megfogalmazni, hogy mi is szeretne lenni, mivel szerettem a számokat, közgazdasági szakközépiskolába jelentkeztem. Itt hamar kiderült, hogy jó érzékem van a tanításhoz, de a tanári pálya nem vonzott, így inkább pénzügyi-számviteli főiskolára jelentkeztem. Amikor végeztem, a közigazgatásban szerettem volna dolgozni, így kerültem a NAV-hoz, illetve a jogelőd szervezethez. Végigjártam a ranglétrát, voltam revizor, ellenőrzési osztályvezető, megyei igazgató, végrehajtási-, majd ellenőrzési szakigazgató. Dolgoztam a központi hivatalban, de mindig visszahúzott a szívem. Nem szerettem volna, ha a családom a fővárosba költözik, így kerültem vissza regionális főigazgatónak.

- Pontosabban Egerbe....

Szalayné Ostorházi Mária: Amióta férjhez mentem, Egerben lakunk, mert azt gondoltuk, Eger jelentheti számunkra az élhető várost. Itt lett az első munkahelyem, itt telepedtünk le, itt neveltük fel két, ma már felnőtt korú lányunkat.

- A szervezet régiósításakor a helyben lévők kerültek előtérbe. Sokaknak furcsa lehetett, hogy utoljára nem Miskolcról neveztek ki főigazgatót, hanem egy szomszédos megyében élőre és dolgozóra esett a választás. Nem érezte magát kívülállónak egy picit?

Szalayné Ostorházi Mária: Egyáltalán nem, hiszen ismertem a belső működést, a szervezetet, a munkatársaim erősségeit. Az, hogy az adott megyén belül az ember mennyire ismeri személyesen a vállalkozásokat és a döntéshozókat, nem bír relevanciával, inkább előnyös a személyes érintettség hiánya, ezáltal még inkább biztosított az elfogulatlan, pártatlan, méltányos eljárás. Azt gondolom, épp ezt tudtam az előnyömre fordítani.

- Mennyi időt tölt munkával?

Szalayné Ostorházi Mária: Naponta 10 órát, plusz az utazás. Három megyére kell elosztani a hetem, s mivel országosan viszek egy munkacsoportot – elnöki biztosként az a feladatom, hogy az ellenőrzés támogatására alkalmas informatikai eszközökre és alkalmazásokra tegyünk javaslatokat – emiatt sok időt töltök a fővárosban is. Átlagosan hetente 3 napot vagyok Miskolcon.

- A kezdetekhez képest milyen fontos változások történtek az adóhivatal működésében?

Szalayné Ostorházi Mária: A leglényegesebb, hogy nagyon sok feladatot kapott a NAV az évek során. A szervezeti integráció (a járulék, illeték, a három szakág integrálása) azt mutatta, hogy az adóhatóságot egy stabil szervezetnek tartják, ami képes arra, hogy az új kihívásokat jó hatásfokkal valósítsa meg. Jelenleg több mint ezer feladatunk van, így a tevékenységünk nagyon szerteágazó. A feladat bővülés mellett fontos volt a szemléletváltozás, korábban a hatósági jelleg dominált, jelenleg a szolgáltató, támogató, együttműködő szemlélet erősödik. Az évek alatt folyamatosan bővítettük az informatikai szolgáltatásokat, a NAV-nak az informatikai háttere európai mércével nézve is megnyugtató, kiegyensúlyozott.

- A közhiedelem szerint a NAV-nál magasak a fizetések, különösen az adórevizoroknál, hogy ne lehessen őket megvesztegetni...

Szalayné Ostorházi Mária: Ezt a képzetet el kell oszlatni. Egy bértáblával dolgozunk, amiben az eltöltött szolgálati idő és az iskolai végzettség határozza meg a besorolást. Amikor az elismerésekről van szó, akkor tudjuk kompenzálni például a revizorok munkájával járó nagyobb stresszt, és jutalmazzuk azt a szerteágazó tudást, amit tőlük elvárunk. De közel sem kapnak olyan bért a revizoraink, mint például a könyvvizsgálók vagy adótanácsadók. Én nagyon szeretném, ha e téren lenne elmozdulás, és többet kereshetnének a revizorok. Nagyon nehéz szakma az övék, és jól látjuk, hogy informatikai fejlesztéssel nem váltható ki a szakmai tudásuk. Emiatt lenne fontos, hogy ehhez megfelelő bérezés társuljon.

- Ha már hiedelem... Az is csak rossz indulatú pletyka, hogy ha egy céghez kimennek, addig keresnek, amíg találnak valamit a revizorok?

Szalayné Ostorházi Mária: Mindig elmondom, nagyon büszke vagyok arra, hogy NAV-nál olyan kiválasztási rendszer működik, ami Európa-szinten elismert. Ehhez kapcsolható, hogy amikor valakit kiválasztunk ellenőrzésre, a belső rendszereink már megmutatják azokat a gyenge pontokat, amelyek alapján látjuk, hogy vélhetően gond van. Ha jó a kiválasztás, ott a revizor valóban tesz megállapítást, de olyan elvárás soha nem volt, hogy addig nem jöhet vissza, amíg nem talál valamit.

- A megállapítás mindig büntetéssel társul, vagy igyekeznek e téren is a szolgáltató hatóságra helyezni a hangsúlyt, és ahol lehet, határidőt szabnak, hogy minden jogszerű legyen?

Szalayné Ostorházi Mária: Vannak olyan kitételek, amikor nincs lehetőség mérlegelni, és vannak olyanok, ahol az ellenőrzés is tud szolgáltató jelleggel fellépni. Az is ilyen lehet, ha időben észlelünk egy hibát, mert akkor az adott vállalkozás nem fogja azt újra elkövetni. De általában, amikor megállapítást teszünk, szankcióval társul, aminek mértékét minden körülményt mérlegelve állapítjuk meg.

- Mennyire jó az egykulcsos szja? Az elvártaknak megfelelően több folyik be ebből az adónemből?

Szalayné Ostorházi Mária: Azt látjuk, ha alacsony az adókulcs és egyszerűbb az adózás, azt egyszerűbb a vállalkozásoknak és az adóhatóságnak is kezelni. Ráadásul tisztul a gazdaság, hiszen amióta egyszerűbbé vált az alkalmi munkavállalók bejelentése, sokkal többen jelentik be a foglalkoztatottaikat. Ugyanakkor azt is látjuk, amikor gondok vannak a gazdaságban, és nem olyan a piac, a cégek próbálnak adómegtakarítási lehetőséget találni. Ha ez adóoptimalizálás és a jogszabályok betartásával történik, azt mi is támogatjuk, de ha adóelkerülésbe tér át, akkor be kell avatkoznunk és a törvény szigorával fellépni. Ez a gazdaság érdekét is szolgálja, mert aki a költségvetéssel nem korrekt, az vélhetően a vállalkozó társaival szemben is tisztességtelenül jár el.

- Milyen irányba lehet, vagy kellene változtatni a NAV működésén?

Szalayné Ostorházi Mária: Át kell gondolni, hogy a jelenleg általunk ellátott feladatok mindegyikét a NAV-nak kell-e ellátni. Fontos a különféle hatóságok által tárolt információk hasznosítása, adatvagyon-gazdálkodása, ezáltal az adózói kötelezettségek egyszerűsítése. Belső működésünkben hangsúlyosan kell foglalkoznunk a tudás megosztással, a szakmai tudásunk fejlesztésével, a munkánk minőségével.

- Örök probléma az adócsalás, a feketegazdaság kérdése...

Szalayné Ostorházi Mária: Önmagában az adóhatóság nem tudja megoldani, ehhez társadalmi összefogásra van szükség. A tőlünk fejlettebb gazdaságú országokban sokkal nagyobb az adótudatosság. Egy egyszerű példát említenék: Ausztriában nem dobják el a szemetet az utcán, mert tudják, hogy akkor az adóból erre pénzt kell fordítani. Egy másik példa: egy ablakcsere olcsóbb lehet, ha a vevő nem kér számlát, viszont így nem tudja érvényesíteni a jogait, ha bármi gond van az elvégzett munkával kapcsolatban. Hogy ki hogyan dönt, ezt a szemléletet kellene pozitív irányba befolyásolni. Nagyon fontos lenne, hogy belátható időn belül legyen javulás e téren.

- Évek óta halljuk, hogy be kell vinni az iskolába az adózási kérdéseket. De ez leginkább a középiskolákkal kapcsolatban fogalmazódik meg, ám az élet azt bizonyítja, hogy korábban el kell kezdeni felkészíteni a gyerekeket. Miközben tudjuk, sokan a matekkal is hadilábon állnak. Hogy lehet ezt elfogadtatni?

Szalayné Ostorházi Mária: Játékosan. A kisebbik lányom gyermekkorában elhatározta, hogy butikos lesz. Mindig kipakolta a ruhákat, kiírta azok árát: x forint + áfa. Nála ez természetes volt, de sokaknál nem az. Egyszerű példákon keresztül kell bemutatni, megtanítani a gazdaság működését és az adózási dolgokat. Ehhez nem kell adózási szakember, de az lényeges, hogy akik tanítják, hogyan közvetítik, mennyire tudják tudatosítani ennek fontosságát.

- Beszélgetésünk elején azt mondta, a miniszteri elismerés nem egyedül önnek szól...

Szalayné Ostorházi Mária: Egyrészt személyes, másrészt a kollégák elismerése is, mert azt gondolom, hogy egy személy nem tud olyan eredményt elérni, ami a minisztérium elé kerülhet. Ez csapatmunka, a kollégáim teljes mértékben támogatnak és együttműködnek ebben, s ezt a közös munkát hivatott elismerni.

- Szakmai kihívások?

Szalayné Ostorházi Mária: Egy régió adóztatásáért felelni nagyon magas pozíció, éppen ezért a megvalósítás terén érzek inkább kihívást. Gyakorlatias emberként szeretem a jogszabályi döntéseket aprópénzre váltani. A mindennapokra pedig az ad kihívást, hogyan lehet megvalósítani, hogy többen fizessünk kevesebb adót...

- Uri Mariann -