Embertelen elbánás

Felgyorsult világunkban, az információs forradalom kellős közepén csak kapkodja a fejét az egyszerű halandó, próbál kapaszkodókat találni, rendszert felfedezni a sokszor rendszertelenségnek, káosznak tűnő mindennapokban. Pap Gyula jegyzete.Többféle módszer létezik erre, hogy a múlt felhalmozott ismereteit rendezzük, összekapcsoljuk, ami összetartozik és próbáljunk tanulságokat levonni a jövőre. És van az a nehezebb pálya, amelyet sokszor sziszifuszi munkával végeznek elkötelezettek, a mindennapok sűrű szövedékeiből, sokszor átélt emlékekből igyekeznek meghatározni az egyszeri „embert”. Csoportosítani a jellemzőket, kiválasztani a nem releváns elemeket, „megrajzolni” kort, kultúrát.

Kívülálló hozzáértők szerint kevés ismerethalmazra van ma nagyobb szükség, mint ami a kulturális antropológia feltárt, jelenleg is kutat. Miért hát a „kivégzés”, miért pont ezen kell most spórolni, mai „ember”-telen világunkban éppen az embertant sarokba állítani?

Gyaníthatóan a „romkocsmás” rögeszme, megközelítés tört felszínre ismét, adva egy sallert a jobb sorsra érdemes tudományágnak.

- Pap Gyula -