A sportéletben folytatja a sportember

Miskolc, Tiszaújváros - Új titkára van a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport és Szabadidő Egyesületnek.

A tisztséget augusztus 1-től az a Benőcs Dávid tölti be, akit aligha kell bemutatni a sportkedvelőknek. A magas termetű kosárlabdázó korábban az NB I/A-csoportjában is játszott, jelenleg a Tiszaújvárosi Termálfürdő Phoenix KK NB I/B-s csapatának oszlopos tagja.

Három jelentkezőből

– Édesapám, a kosárlabdaedző Benőcs Tibor fülébe jutott, hogy felszabadult egy állás, vagy egy pozíció a miskolci székhelyű egyesületnél – kezdte az újdonsült sportvezető. – A hír „kézhezvétele” után kiderítettük, hogy hol és kinél lehet jelentkezni a tisztségre. Aztán elkészítettem a motivációs levelemet, és benyújtottam az önéletrajzomat Fazekas Miklósné elnöknek és Daragó Lászlóné alelnöknek. Később volt egy meghallgatásom, s ezen többen is megjelentünk. Nem sokkal később arról értesítettek, hogy engem választottak, mire magától értetődően – ha szabad így fogalmaznom – elöntött a boldogság. Rögtön átvillant bennem, hogy friss diplomásként manapság nem könnyű munkahelyet találni. Nos nekem sikerült, ráadásul nem is akármilyet! Nyomban gratulált nekem az édesanyám és az édesapám, valamint a két testvérem, Viktor és Zoltán. Otthon, amikor kiértékeltük a történteket és szóba került a megbízatásom, valamennyien azt mondtuk, hogy a létező legjobb helyre kerültem. A sportban maradtam, ez remek, hiszen ebben élem az életemet, aztán a Benőcs család és a sport közé nyugodtan egyenlőségjelet lehet tenni. A famíliám tehát büszke rám és támogat, amiben csak tud, segít engem.

Debrecenben végzett

A 23 esztendős Benőcs Dávid sokszoros atlétikai, kosárlabda- és úszó diákolimpikon, több alkalommal nyert megyei és országos bajnoki címet. „Saját” műfajában, a kosárlabdában pedig éljátékosnak számít, és a titkári funkciója mellett sem fordít hátat együttesének.

– Évekkel ezelőtt megjártam az Egyesült Államokat, és akkor még nem gondoltam, hogy az ott szerzett tapasztalataimat is remekül fogom majd hasznosítani az itthoni sportéletben – folytatta Benőcs Dávid. – Amerikában beleláttam a diáksport rendszerébe, nyelvtudást szereztem, s ha mindent nem is, de egy-két olyan „apróságot” azért ellestem, amiből tőkét kovácsolhatok. Remélem, hogy senki nem veszi rossz néven, ha kijelentem: nagyon igyekszem, a Benőcs név egyébként is erre kötelez engem. Gyakorlati ismereteimet elméletivel is kiegészítettem, nemrégen diplomáztam a Debreceni Egyetemen, immáron hivatásos sportszervező vagyok. Tetszik a munkám, erre számítottam, most minél több embert akarok megismerni, gőzerővel építem a kapcsolatrendszeremet. Versenyekre, konferenciákra, megnyitókra és tanácskozásokra járok, s mivel beindult a tanév, már túl vagyok néhány kiírás elkészítésén is. Nagyszerű, a diáksportban évtizedeket lehúzott főnökeim vannak – remélem, hogy elégedettek velem. Jómagam egyébként pozitív visszajelzéseket kapok, ez pedig nagyon sokat jelent számomra.

ÉM-KT

Nullától huszonnégyig

Benőcs Dávid Tiszaújvárosból naponta jár Miskolcra, az egyesület Szemere utcában lévő irodájába.

– Hol busszal, hol kocsival jövök – mondta, majd így folytatta: – Azt felesleges hangsúlyoznom, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport és Szabadidő Egyesület titkári beosztásának ellátása nem csak irodai feladat, nap mint nap jelen vagyok a sportélet sűrűjében is. Fejest ugrottam a munkába, kis túlzással éjjel-nappal dolgozom. Nincs hétvége, egy testkultúrás megbízatás nulla órakor kezdődik és a huszonnegyedik órában ér véget. Itt nincs nyári szünet, és „munkanélküli” napokra sem nagyon számítok.