MSZP: A borsodiakra fér rá igazán a fizetésemelés

Miskolc - Jóval kevesebbet keresnek a megyénkben élők az országos átlagnál. S még a nyomor is nagyobb. Minderről két szocialista országgyűlési képviselő, dr. Varga László, az MSZP megyei elnöke és Gúr Nándor beszélt csütörtökön Miskolcon.

Átlagosan 20 százalékkal keres kevesebbet az országos átlagnál egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében munkát vállaló ember. Ha a két nagy ipari konszernben, a BorsodChemben és a TVK-ban dolgozókat nem számítjuk, akkor az is elmondható a megyéről, hogy itt az országhoz képest magasabb a minimálbérért, vagy az az alatti fizetésért dolgozók aránya. Éppen ezért különösen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgozó emberekre fér rá az a fizetésemelési program, melynek végrehajtásáért az MSZP kardoskodik. Törvényszerű az is, hogy az általános érvényű béremeléseken túl a szocialisták támogatják a Miskolcon és a megyében éppen aktuális két béremelési követelést, azaz közlekedési (MVK) és a vízügyi (ÉRV) dolgozók fizetésemelését.

Dr. Varga László emlékeztetett arra, hogy noha a magyar az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, az országban mégis 4 millióan élnek a létminimum környékén, vagy az alatt. Ennek oka az is, hogy az amúgy sem magas GDP-nkből arányában jóval kevesebbet fordítunk a bérekre, mint például Nyugat-Európában. Ezen a kormányzat nemhogy segítene, de még el is akarja titkolni a bajt: a KSH a közelmúltban jelentette be, hogy megszünteti a létminimummal kapcsolatos mérőszámot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010, azaz az Orbán-kormányok regnálása óta jottányit sem javult a közszférában dolgozó emberek túlnyomó többségének jövedelmi szintje, mi több, az infláció miatt még romlott is. Bár a szociális szférában dolgozók szégyenletesen keveset keresnek (103 ezer forint a havi nettó átlagbérük), mégis, az egészségügyben dolgozók ennél nem sokkal több (142 ezer forintos havi nettó átlagbér) fizetése az, ami komoly katasztrófával fenyeget: akuttá vált az orvosok és a szakápolók hiánya, ami ma már az egészségügyi rendszer működőképességét teszi kockára. Éppen ezért mondja azt az MSZP, hogy első lépésként ők, illetve mindenki, aki a közszférában dolgozik, ne kaphassanak kevesebbet a munkájukért havi nettó 150 ezer forintnál. Követelik továbbá a havi nettó 100 ezer forintos minimálbér, illetve a havi nettó 125 ezer forintos szakmunkás bérminimum bevezetését.

Gúr Nándor emlékeztetett arra, hogy becslések szerint az elmúlt öt évben 500 ezren hagyták el az országot. Ők azok, akik elsősorban Nyugat-Európában vállalnak munkát, mert az itthoni bérekből (már ha egyáltalán kapnak munkát) nem tudnak megélni. Ma mintegy 600 ezer ember dolgozik Európa boldogabbik felében, sokan közülük az itthon hagyott családjukat is az ottani keresményükből tartják el. Hogy mennyire szörnyű a helyzet Magyarországon, jól mutatja a Nemzeti Adó és Vámhivatal kimutatása is: a mintegy 4 millió munkavállaló által benyújtott adóbevallások szerint 2,2 millió ember keres a létminimum környékén, vagy az alatt. Ez nem csoda, hiszen ma minden harmadik munkavállaló, azaz körülbelül 1,3 millió ember csupán minimálbért kap a munkájáért, vagy még annál is kevesebbet (például a közmunkások).

Eközben a kormányzat sikerpropagandát folytat, azt akarják beadni az embereknek, hogy micsoda hatalmas mértékben nőtt a minimálbér a kormányzásuk alatt. Valóban nőtt, de a bér bruttó értéke, a nettó érték viszont alig pár ezer forinttal több a 2010-es minimálbértől. A bérek vásárlóértéke ugyanakkor az infláció miatt az öt év alatt jelentősen csökkent, azaz a mostani minimálbérből jóval kevesebb dolgot tudnak vásárolni az emberek, mint tehették azt 2010-ben. A bérek bruttójának megemelésével így nem a munkavállaló járt jól, még csak nem is a munkaadó, hanem az adókat beszedő kormányzat.

Gúr hangsúlyozta: az MSZP által követelt fizetésemeléshez szükséges évi 500-600 milliárd forintot elő lehet teremteni. Egyrészt vissza kell fogni a luxuskiadásokat, a jegybank felelőtlen és indokolatlan költekezéseit, másrészt legalább 10 százalékkal csökkenteni kellene a feketegazdaság arányát. A milliárdos adócsalások felderítésére is nagyobb energiát lehetne fordítani, a bürokráciát pedig le kell építeni. Ráadásul – emlékeztetett a képviselő – a kormányzat folyton a GDP-növekedéssel henceg: csak ennek az éves hozadéka is elég lenne a fizetésemelési program végrehajtásához.

az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete