"A Jóban Rosszban forgató bázisán jártam"

Budapest, Miskolc - "Szégyen, nem szégyen, bevallom, oda vagyok a Jóban Rosszban szappanoperáért. Nekem ez a szellemi rágógumim, s képes vagyok úgy szurkolni a szereplőknek mint a gyermekek a bábszínházban. Kikapcsol." - Szántó István írása.

Immár több mint egy évtizede, hogy rabul ejtett ez a TV2-es sorozat. Sajnos odáig süllyedtem, hogy időnként ennek az adásidejéhez alkalmazkodom. Bár rögzítenem se kellene mert online visszanézhető minden részlet, mégis ragaszkodom sugárzáshoz. Visszamenőleg ismerem a sztorit, talán jobban is mint a bennük szereplők.

Ha az orvosom azt kérdezné, hogy észleltem-e magamon korábban is valami furcsát, mondanám, hogy a Szomszédok, a Dallas vagy a Belfhegor is a kedvencem volt. No, de nem ennyire. Különben is ezek még nem voltak ilyen végtelenített napi szériák.

Ezek után ne is csodálkozzanak, a családomtól egy nem nem mindennapos ajándékot kaptam a születésnapomra. Elintézték, hogy elmehetek egy Jóban rosszban forgatására. Nem mint firkász, nem mint fotós, csak egyszerű rajongóként. Tehát kérdezni nem lehetett, interjút nem készíthetem csak beleszagolhattam a műhelymunkába.

Azt viszont nem állom meg, hogy az élményemet ne osszam meg. Kezdjük azzal, hogy a stúdió, a bázis titkos. Pesten van egy külvárosi részen. Kívülről egy kocka alakú modern épület. A kapu előtt a kedvenceim közül Aliz, Betti és a Bodolai lány fújta a füstöt. Mielőtt bejárhattam a forgatási helyszínt a kantinban – mert ez is van – Bodolai az ezermester biztonsági őr és a fiát játszó Szabolcs ebédeltek. Bodolainé, Cseke Katinka a maga tempójában rontott be az étterembe s rá se fütyült a családra.

Szabolcs fiúk elmenőben apának szólította Bodolait. Megjegyzem, Szabolcs jelenleg 21 esztendős, s emlékezetem szerint a stáb legrégibb tagjai közé tartozik. Ott a filmben a szemünk láttára nőtt meg. No, persze addig sok, sok film trükkös nyaklevest kellett elviselnie. Liptai Klaudia csak csibefalatokért, elvitelre szaladt be a kantinba. Később még a fodrásznál is meglestem. Mert ugye egy ilyen helyen ennek is kell lennie.

A Macsek tulajdonosával a gyártásvezető szobájában találkoztam. Aznap nem volt forgatása. Különben ottjártamkor volt az idei utolsó felvételük. Ami a Pongrác villában zajlott. Ilyen filmes forgatáson még sosem voltam, számomra ez volt a legmeglepőbb. Elárulom azt egy néhány perces vacsora jelenetet nagyon sokszor forgatták újra. Hol egy szék nyikorgása hallatszott be, hol pedig a rendező nem találta lendületesnek az egyik szereplőt.

Ami kiszivárogtatható, úgy is tudják már. Mindenki előre megkapja a forgatókönyvet és van ideje bemagolni. Büszkék, hogy a jelenlegi szereplők fegyelmezettek, felkészültek és pontosak. Szeretik amit csinálnak. S nagyon ügyelnek, hogy flottul menjenek a forgatások. Aki nem áll be a sorba, bármennyire is kedvelik, a társaság egy idő után kiveti maguk közül. Neveket ne mondjunk, volt már rá példa.

A forgatás kezdete előtt bejárhattam a kórházat, a kis boltot ,a levesezőt, voltam Vidovszki polgármester és Fehér Roland lakásán. Pontosan 1500 négyzetméteren épült fel a Macsek étterem és az összes fontos helyszín. Természetesen a díszletek, a kórtermeké, a műtőké, a folyósok és a recepció beállítási szögei változtathatók.

A felvételkor figyeltem két kamerával rögzítenek és a stúdióban már is szerkesztik, vágják a képeket. Minden megy mint a karikacsapás. S, hogy ez így legyen – betévedtem egy olyan szobába is, amelyben a logisztikát szervezik. Ez a sorozatgyár legfontosabb embere, itt székel az agytröszt. Ő egyeztet a színházakkal, a szereplőkkel, hogy kinek mikor alkalmas a felvétel. Nem könnyű mindezt szinkronba hozni.

A falon kitűzve a felvételre váró snittek , nevekkel. Ebből derül ki, hogy kinek mikor kell bejönnie a bázisra. Lehetne számítógépen is megjegyezni – gondoltam – ám ez lehetetlen . Ehhez egy kreatív, tárgyalóképes kompromisszumokra is kész ember kell, akinek az agya rúgóra jár.

A szövegírókról, a dramaturgokról nem beszélek. Sokan vannak, ám köztük is van egy főember aki képes átlátni a vezérfonalat, s el tudja dönteni, mi a jó és mi nem. Neki külön gratulálok. Mostanában igen csak felpezsdült a sorozat, több a meglepi és az izgalom.

A folyosón egymástól nem messze ült Pongrác doktor, a kórház igazgatója és Fehér Konrád akinek nem mindig jutott szimpatikus szerepkör. Újabban viszont az élre küzdötte magát a katonás stílusával. Először egy szelfire gondoltam, de szerencsémre mindketten bevállaltak egy közös képet. Velem. Mondtam is, hogy egy hónapja Bécsben még az amerikai külügyminiszterrel fotozkodtam az Imperál Hotelben a sajtótájékoztató után.

Most ezt veszem le a falról, hogy a két sztárral készült képre cseréljem. Konrádnak felidéztem a legutóbbi szerepét az Örült nők ketrecéből. Finoman érzékeltettem – buziiiiii- ezt üvöltötte az átrium színpadon . Már nagyon a közelgő forgatásra koncentrált, s kisimult az arca amikor beugrott, hogy ezt nem rá mondtam. Csak idéztem a színpadi szerepét.

Igen erről még írhatnék, de majd később. Remélve, hogy az ott szerzett élmény túrát majd másoknak is megszervezném, ha a TV2 vezetése is hozzájárul ehhez.

Forrás: szantograf.hu