A szakképzés már nem egydimenziós

Miskolc - Nincs elég mérnök, és hiányoznak a jó szakemberek is. Van megoldás? Interjú: Kovács Jánossal, a Miskolci Szakképzési Centrum főigazgatójával.

Az általános iskolák végzőseinek lassan középiskolát kell választaniuk. Azt azonban jó tudniuk, hogy a szakképzés sok-sok változáson ment át. Többek között erről is kérdeztük Kovács Jánost, a Miskolci Szakképzési Centrum főigazgatóját.

Nyáron nagy változás történt a szakképzés területén. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában és működtetésében lévő szakképzési intézmények többsége a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába került, és létrejöttek az úgynevezett szakképzési centrumok. Azóta eltelt néhány hónap, már látni az új rendszer előnyét és hátrányát. Melyek ezek?

Kovács János: A közelmúltban országos összegzés készült erről a pár hónapos időszakról. Ebből az derült ki, hogy az átalakítás szervezeti, gazdasági és szakmai téren is eredményesen zajlott le. A szakképzési intézményektől és az ott dolgozóktól kedvező visszajelzések érkeznek.

A mostani nyolcadikosok már azon gondolkodnak, melyik középiskolában tanuljanak majd tovább. Az átalakítás érinti-e a jelentkezést, a felvételi eljárást?

Kovács János: A diákoknak valamely szakképzési centrum egyik tagintézményébe kell jelentkezniük, de a felvételi eljárási rendben nincs jelentősebb változás.

Ami előnyt jelent, hogy jogilag a szakképzési centrum iskolái egy intézménynek számítanak, amelynek következtében a pályakorrekció lehetőségei jóval könnyebbek a korábbiakhoz képest.

Hiszen ha valamelyik diák év közben jön rá, hogy a választott szak nem megfelelő számára, akkor egy intézményen belül történik az átiratkozás, és nem két különálló intézmény között kell a különböző hivatalos adminisztrációs procedúrákat elvégeznie.

Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az országos képzési jegyzékben bizonyos változások még várhatók, a módosított jegyzék az egyeztetési eljárások véglegesítését követően fog megjelenni.

Gyakran halljuk, hogy kevés a mérnök, de kevés a szakmunkás és a középfokú végzettséggel rendelkező jó szakember is. Miként tudják azt ösztönözni, hogy minél több jó képességű diák jelentkezzen szakképzésre?

Kovács János: Több eszközzel is próbáljuk a gazdaság munkaerő-szükségletét kielégíteni. Alapvetően az a helyzet, hogy megyénkben és Miskolcon sincs elegendő megfelelő munkaerő sem középfokú, sem felsőfokú végzettséggel. A középfokú végzettséget illetően teljesebb és intenzívebb pályaorientációs tevékenységet alakítottunk ki.

Újdonságnak számított ebben az évben, hogy egy interaktív pályaorientációs rendezvényt is szerveztünk november elején, amit kétnaposra kellett bővítenünk az óriási érdeklődés miatt. Szintén a diákok döntését segíti, hogy a gazdasági élet szereplőinek fokozottabb részvételét kértük a szakképzésben és a pályaválasztásban.

A Miskolci Szakképzési Centrum (MSZC) együttműködési megállapodást ír alá a kiemelt szakképzési partnereivel, elsősorban azokkal a cégekkel, amelyeknek meghatározó szerepük van a város és a régió iparában, és különféle gazdasági tevékenységében.

Az első ezek közül a Takata Safety Systems Hungary Kft. lesz, és ezt követi majd több jelentős vállalat. Ezek azok a vállalatok, melyek a középfokú végzettségű diákjainkat majd nagy számban alkalmazzák. Egyre több cég egyébként maga is végez pályaorientációs tevékenységet. Ezt a Bosch kezdte el, aztán más cégek is folytatták.

A cég képviselői elmennek pályaválasztási szülői értekezletekre az iskolákba, meghívják magukhoz nyílt napokra a tanulókat. A cégek és az iskolák szoros együttműködését a duális képzés is segíti. A harmadik sík pedig a felsőoktatás. A Miskolci Szakképzési Centrum a Miskolci Egyetem minden karával intenzív kapcsolatra törekszik, és nem csupán a karokkal, hanem a Neveléstudományi Intézettel is.

Ez összességében véve egy olyan jellegű kapcsolati hálót jelent, ami jól megtervezhető, és egyben tanulási karriert jelent a diákok számára. De hozzá kell még tennem, hogy természetesen a pályaorientációs tevékenység nem elszigetelt folyamat, hanem összhangban van Miskolc gazdaságfejlesztési stratégiájával is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium épp azért vette át a szakképzési intézményeket, hogy a gazdaság igényeihez tudja igazítani a képzést. Valóban rugalmasabb lesz a rendszer?

Kovács János: Igen. Annál is inkább, mivel az eddigi egydimenziós, lényegében nappali tagozatos, ifjúsági szakképzést kiterjesztették. Ez a tanév tehát nagyon fontos változást hozott azon a téren is, hogy újra életre kelt a felnőttoktatás a szakképzésben, és a következő tanévben az MSZC mind a 12 intézményében indul esti tagozatos szakképzés felnőttek számára.

Ez lehetőséget ad a már dolgozó munkavállalóknak arra, hogy egy új szakképesítést szerezzenek. A nappali tagozatos, ifjúsági rendszerű szakképzés paramétereit, céljait, stratégiáját pedig egyeztetjük a gazdasági szereplőkkel, így egy piacvezérelt szakképzési rendszer jön létre.

Mennyien jelentkeztek az idén az újfajta felnőttképzésre?

Kovács János: Az MSZC intézményeibe 600 fő iratkozott be, 12 osztályba. Nagy igény mutatkozott a vendéglátós, a kereskedelmi és az egészségügyi szakképzésekre.

Hegyi Erika

Névjegy