2016.01.10. 12:26
Kilátunk?
<em>Az elmúlt uniós ciklus(oka)t nézve is – amikor több kilátót is átadtak csak megyénkben – csodálatosak (vagy talán még inkább) azok a közel 70 éves történések, amikor néhány évvel a világháború után a Diósgyőri Vasas Testgyakorlók Köre Turista Szakosztálya kilátót álmodott a Bükk-hegységbe, a Bánkút melletti 956 méter magas Bálványra.</em> <strong>Juhász-Léhi István jegyzete</strong>.
Az elmúlt uniós ciklus(oka)t nézve is – amikor több kilátót is átadtak csak megyénkben – csodálatosak (vagy talán még inkább) azok a közel 70 éves történések, amikor néhány évvel a világháború után a Diósgyőri Vasas Testgyakorlók Köre Turista Szakosztálya kilátót álmodott a Bükk-hegységbe, a Bánkút melletti 956 méter magas Bálványra. Juhász-Léhi István jegyzete.
Önzetlen turistamunkát és áldozatkészséget ígértek, és elkérték „a Diósgyőri Vas és Acélgyár Igazgatóságától az újgyári 20 méter magas jelzőtornyot és az ugyancsak Újgyárban lévő használaton kívül álló 10 méter magas volt légvédelmi ütegállást és lőszertornyot, hogy ezek a volt háború céljait szolgáló alkotmányok most a Bükk két legszebb kilátóhegyén a békét és a turistaakarást hirdessék”.
A turisták, a gyári dolgozók pedig mentek segíteni. A visszaemlékezések szerint 25–30 kilogrammos alkatrészeket kellett cipelni és leküzdeni a több mint 100 méteres szintkülönbséget. Az Isten áldja meg őket, bárhol is vannak! Persze sokaknak nem volt ez újdonság: korábban a turistaházhoz hátizsákban hordtak téglát, sódert… 1948. július 11-én át is adták a kilátót.
Azóta sok minden történt a hegyen, ám most ismét valamiféle összefogásra lenne szükség azért, hogy az elődeink által épített kilátó megmaradjon és méltó módon vágjunk majd neki a következő évfordulónak.
