"A belváros? Mindenhol az a város reklámja…"

Miskolc - „Egy nagyvároshoz méltó pezsgő, city hangulatot kellene teremteni a főutcán.”

„Miskolc belvárosának egyik legnagyobb problémája a lakatlanság, amely kihat az ottani kereskedelem, vállalkozások sikerére is” – reagált korábbi, a főutcai boltokról írt cikkünkre Koska Péter. Néhány héttel ezelőtt ugyanis arról számoltunk be, hogy a belvárosi kereskedők forgalma évek óta folyamatos visszaesést mutat. Többen panaszkodtak arra, hogy nincs élet a főutcán, ráadásul a környék, a parkoló sem vonzza a belvárosba a vevőket. Ezt olvasva Koska Péter, aki Miskolcon él, levelet írt szerkesztőségünknek:

Igényes lakóházak

„Bár városunk ténylegesen fejlődik, azonban a városfelélesztésnek van számos neuralgikus pontja. Ezek közé tartozik, hogy a rendezetlen területek fejlesztése elmarad. A hajléktalanok és egyéb kétes elemek mindig az elhanyagolt és elhagyott területeket keresik fel, itt találnak menedéket. Ezért a Bazár tömbben uralkodó állapotok (végleges) megoldása nem közbiztonsági és rendészeti kérdés, hanem város- és ingatlanfejlesztési, városrendezési. Ahhoz, hogy ezek a problémák véglegesen megoldódjanak, életet kell vinni ezekbe a kihalt tömbökbe, meg kell tölteni kereskedelmi, vendéglátói funkciókkal.”

Koska Péter szívesen osztotta meg véleményét olvasóinkkal, ötleteket adva, hogyan változhatna meg a belváros képe. „Ezeket a területeket be kell építeni igényes lakóházakkal, szállodákkal, amelyek földszintjén igényes boltok, vendéglők, szórakozóhelyek kapnának helyet. A budapesti Corvin projectet lehet mintának tekinteni, érdemes megnézni, hogy a „nyócker”-ből mi jött létre. A CSOK lökést adhat az ingatlanfejlesztési projekteknek, és az lenne optimális, ha ezek a belvárosban valósulnának meg” – fogalmazott.

Nagy a kontraszt

Koska Péter szerint az is gond, hogy Miskolc belvárosa nem vonzó turisztikai szempontból. „Egy nagyvároshoz méltó pezsgő, city hangulatot kellene teremteni itt. Ahogy Tapolca és Lillafüred fejlődik, egyre nagyobb a kontraszt a szépülő üdülőhelyek és a lepukkant, funkciótlan belváros között, ahol az élet a Miskolc Plaza–Búza tér–Szinvapark tengelyre korlátozódik” – vélekedett.

A problémák közt sorolta: a Széchenyi utcát szegélyező épületek alagsori helyiségeiben működő boltok sem a kínálatban, sem minőségben nem veszik fel a versenyt a bevásárlóközpontokéval. Hétköznap is túl korán bezárnak. Nem lehet a főutcán szórakozni, mert hiányoznak az igényes kávéházak, vendéglők, cukrászdák – sorolta.

Nem a belvárosba igyekeznek

Nincs a belvárosnak saját lakossága, a történelmi belvárosban összesen talán 2–3 ezer ember lakik.

„A murvával leszórt grundok – amelyek most parkolóként működnek – a 60-as, 70-es évek szanálásai során jöttek létre, visszataszítóan hatnak a belvárosba látogatókra, de autóparkolóként nem méltóak egy 300 ezres agglomeráció központjához” – tette hozzá.

Kitért a megszűnt szállodákra is: „Avas szálló, Aranycsillag… a szálláshelyek túlnyomó többsége Lillafüred környékén és Tapolcán össz­pontosul. Így a városba érkező vendégek nem a belvárosba érkeznek, hanem a Miskolcot övező üdülőövezetbe”.

„A belváros mindig a város reklámja, ha szép és élettel teli, nő a város tőkevonzó képessége, mert a befektető, hazai vagy külföldi, egyaránt erről ítéli meg a várost” – vélekedett.

Milyen forrásból?

Milyen forrásból lehet megvalósítani a szükséges beruházásokat?

Koska Péter szerint a lakóházakként szolgáló épületeket befektetői tőkéből, míg a közte lévő közterületet, parkokat pedig önkormányzati-uniós forrásból lehetne fejleszteni. Így a közberuházások, valamint a magánberuházások szinergikusan hatnának egymásra, egymást erősítenék.

Hol a turizmus bázisa?

Koska Péter a megoldási javaslatokat is sorolta: „Létre kell hozni egy olyan belvárosi negyedet, mint Pesten az V. kerület, Szegeden a Kárász utca és a Klauzál tér, vegyes funkcióval, amelyben késő estig van élet. Be kell csalogatni a belvárosba a felső középosztályt, a belváros rendezetlen területein vegyes funkciójú lakó-kereskedelmi-vendéglátó övezetet kell kialakítani. Újra kell nyitni a belvárosi szállodákat: az Avas szálló újranyitása kulcsfontosságú a belváros idegenforgalma és az épített környezet jobbítása szempontjából. Ez lehetne a miskolci turizmus bázisa”.

Koska Péternek a Búza térre is lenne elképzelése: ha már kiviszik onnan a buszpályaudvart a Tiszai Intermodális Központba, az így felszabaduló részt belvárosi parkká lehetne alakítani.

- N. Szántó Rita -