Ludmilla hercegnő zenemanócskái hegedültek, csellóztak és zongoráztak

Miskolc - Zeneországban mindenki muzsikál. Ott laknak a hangok, a dallamok és a ritmusok.

A gyerekek behunyják a szemüket és lehajtják a fejüket. Most csak a képzelőerejükre van szükség. Zeneország határában járnak, ahol varázslatos dolgok történnek. Először egy hatalmas erdőbe jutnak el fantáziájuk segítségével, aminek a közepén rábukkannak egy óriási kapura.

Jó lenne, ha minden gyerek részese lehetne a programnak.

Drótosné Mészáros Eszter

Már jártak itt, úgyhogy jól tudják, a kapu mögött laknak Zeneország lakói. Először is Ludmilla hercegnő, aki nagyon szereti a szép muzsikát és alattvalói, a zene­manók. De a kaput nem lehet akárhogy kinyitni, csakis egy varázskulccsal. De mi az a varázskulcs? A gyerekek sejtelmesen suttogják: violinkulcs.

Kitárul

Elképzelik, milyen a formája, majd gondolatban behelyezik a kapu zárjába. Elfordítják, és a kapu kinyílik. Végre bebocsátást nyernek Zeneországba, ahol a zenemanók máris muzsikálni kezdenek: hegedülnek, csellóznak, zongoráznak.

– Muzsikáljunk mi is! – javasolja Drótosné Mészáros Eszter zenepedagógus, ezzel véget is ér a csendes álmodozás. A gyerekek felpattannak, jól tudják, mi következik. Előkapják képzeletbeli hegedűjüket, csellójukat, és a manókhoz hasonlóan ők is rázendítenek, hiszen már Zeneország vendégei. Közben örömmel éneklik Gryllus Vilmos dalát: Hegedül a kisegér, penget rajta,/ Csellón játszik a macska, vonó a farka.

És ha ez még nem lenne elég az önfeledt énekléshez, a dal tempója egyre gyorsul, végül boldog kacagásba torkollik a zeneországi látogatás.

Ének, ének

A József Úti Óvodában jártunk pénteken, ahol a nagycsoportosok zenei foglalkozásán kukkantottunk be, az úgynevezett zeneoviba. Fontos program részei ők, a szakemberek szeretnék, ha Miskolcon is nagyobb hangsúlyt kapna a zenei nevelés, és a kicsik, később a nagyobbak is Kodály Zoltán módszerei alapján sajátítanák el az ének-zene alapjait. Később aztán zenéhez értő, zenét szerető emberekké válnának.

A foglalkozáson természetesen minden a dallamról, a ritmusról, a dinamikáról, a tempóról szólt. Mindarról, aminek köze van a zenéhez.

Már a köszönés sem hétköznapi, a „Jó napot kívánok”–at éneklik a gyerekek és énekli Eszter néni is. Ő persze csak a gyerekeknek néni, mert egyébként fiatal, kedves, csupa mosoly pedagógusról van szó. A zenei foglalkozás egy kis bemelegítő tornával kezdődik, aztán rejtőzködő dalokat keresnek a gyerekek. Bizony nem könnyű kitalálni néhány lalázott hangból, hogy melyik dalról van szó. De a gyerekek füle már edzett, rátalálnak az „Én kis keretet kerteltem”-re, a „Süss fel nap”-ra, de még az „Aki nem lép egyszerre” kezdetű dalocskára is.

Természetesen mindegyikhez mozgás társul, hiszen így jelent igazi élményt az éneklés. A kicsik nem tudják, de közben megtanulják, mi a különbség a halk és a hangos között, a kötött és elválasztott hangok között, és megtanulják az egyenletes lüktetést is. Az igazi kihívás azonban kiállni a képzeletbeli színpadra és ott előadni a dalt. De a zeneoviban nem félősek a gyerekek, erre is akad bőven vállalkozó.

Egy új dal

Újabb izgalom: Eszter néni elárulja, új dalt fognak ma megtanulni. És már énekli is: „Hajlik a meggyfa”, közben mindenki meggyfává változik, amit erősen fúj a szél.

Zeneországban azonban nemcsak hangok, hanem ritmusok is laknak. Közülük hárman mutatkoztak már be az óvodásoknak, a kicsi, a nagy és a szünet. Eszter néni tapsol. Melyik volt a kicsi, melyik a nagy és mikor jött a szünet? De a kicsiknek ez is megy, és persze nem is tudják, hogy már különbséget tudnak tenni a nyolcad- és a negyedértékű hangok között. Mert nekik a zeneovi csupa mese, csupa játék, csupa vidámság.

Hegyi Erika

Értékes muzsikát

A Kodály-program a zene­akadémia kezdeményezésére indult, először a fővárosban, majd Miskolcon is. Itt három óvoda vesz benne részt, a József úti, a Gózsa György úti és a Brunszvik Teréz Óvoda. Drótosné Mészáros Eszter lapunknak elmondta: bármelyik gyermek részt vehet a foglalkozásokon, nem válogattak közülük. Sőt véleménye szerint az lenne a legjobb, ha minden kicsi részese lehetne a zenei programnak.

A foglalkozásokon népi gyermekdalokat és más, igényes dalokat énekelnek, valamint megalapozzák a későbbi zenei ismereteket. „A gyerekek egyébként nagyon befogadóak, igényük van az értékes muzsikára, csak nagyon keveset kapnak belőle”, fogalmazott a zenepedagógus.