2016.07.21. 19:42
Átadták a megújult Mádi Rabbiházat
Mád - Átadták a megújult Mádi Rabbiházat csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nagyközségben. Az épület a Csodarabbik útja elnevezésű észak-magyarországi zsidó zarándokút kezdő és befejező állomása.
Mád - Átadták a megújult Mádi Rabbiházat csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nagyközségben. Az épület a Csodarabbik útja elnevezésű észak-magyarországi zsidó zarándokút kezdő és befejező állomása.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a helyi zsinagógában megtartott ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy mindenkit köszönet illet, aki segítette a rabbiház megújulását, a legnagyobb hálával azonban azoknak tartozik a zsidó közösség, akik megőrizték szellemi örökségét, és akik ma sem hagyják "kialudni a Tóra lángját".
A vezető rabbi felidézte, egyes feljegyzések szerint már 1609-ben járt borkereskedéssel foglalkozó zsidó ember Mádon, 1726-ból hivatalos adat is van arról, hogy Mádnak volt zsidó lakosa, 1836-ban pedig már nyolc zsidó család élt a településen. Kitért arra, hogy Tokaj-hegyalja a magyarországi zsidó spiritualizmus, a magyar haszidizmus bölcsője.
Ismertetése szerint a most felújított rabbiház létrehozása Amram Blum rabbi (1864-1881) kinevezésének feltétele volt. A rabbi munkaszerződésében ugyanis rögzítették, biztosítania kell, hogy mindig legalább tíz zsidó fiatal tanulmányozza a Tórát. A közösség pedig ezért cserébe eltartotta a rabbinövendékeket, "bóhereket".
Köves Slomó szólt arról is, hogy a mádi zsidóság a helyi közösség életében is részt vett. Egyes feljegyzések szerint 300 forinttal támogatták az 1948-as szabadságharc katonáit, részt vettek az első világháborúban, a 30-as évek elején pedig gyűjtést szerveztek az világháborús hősök emlékművére. A holokauszt idején, 1944-ben a teljes közösséget elhurcolták.
A mádi zsinagóga 2016. július 21-én. | MTI Fotó: Komka Péter
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány együttműködésre és folyamatos párbeszédre törekszik a zsidó szervezetekkel, valamint támogatja vallási és társadalmi munkájukat.
Az elmúlt években a kabinet kiemelt figyelmet fordított a zsidó kultúra és örökség megőrzésére, ennek jegyében kezdődött el az átfogó zsinagógarekonstrukciós program, valamint a magyarországi zsidó temetők és sírkertek felújítása, amelyek a kormány kiemelt fejlesztései is egyben - mondta.
Szavai szerint az eddigi kezdeményezések és a megvalósult fejlesztések célja, hogy állami segítséggel igazi közösségi terek jöjjenek létre. Az ilyen helyszínek, mint a rabbiház és zarándokút alkalmas arra, hogy "közelebb hozzanak minket egymáshoz" - tette hozzá.
Csepreghy Nándor köszöntőjében kiemelte, a rabbiház egyszerre múzeum és közösségi tér, amely a több évszázados helyi kultúra és emlékek bemutatása mellett szállást és találkozóhelyet is kínál az ide látogatóknak és a vendégeknek.
Az ünnepség végén elhelyezték a rabbiház ajtófélfáján a mezüzét, az isteni gondviselést jelképező imatekercset. Az eseményen részt vett mások mellett Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija (b), Joel Ehrenreich rabbi (b2) és Naftoli Ehrenreich rabbi, az utolsó mádi rabbi, Ehrenreich Eliezer fia (b3) a Mádi Rabbiház avatóünnepségén 2016. július 21-én. A rabbiház a Tokaj-hegyalja zsidó kulturális örökségi helyszíneit összekötő zarándokút fejlesztése részeként újult meg. Az összesen 525 milliós projekthez az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) 460 millió forint európai uniós támogatást kapott. | MTI Fotó: Komka Péter
A Mádi Rabbiház a 150 kilométeres, Tokaj-hegyalja zsidó kulturális örökségi helyszíneit összekötő zarándokút fejlesztésének keretében újult meg. Az összesen 525 milliós projekthez az EMIH 460 millió forint európai uniós támogatást kapott.
A beruházás részeként a háromszintes, nyolcszáz négyzetméteres épületben helyet kapott egy interaktív kiállítás, amely az egykor a környéken élő zsidó családok életét, a zsidó folklór elemeit mutatja be. A látogatók betekintést nyerhetnek a hagyományos zsidó közösség mindennapjaiba, megismerhetik a csodarabbik tanításait, képet kaphatnak a hagyományos zsidó oktatásról, hitéletről és az imák jelentőségéről.
A rabbiházban a kiállítótér mellett kialakítottak egy 32 ember befogadására alkalmas zarándokszállást is, amely vallási hovatartozástól függetlenül fogadja a jövőben a zarándokokat, turistákat, továbbá gyerektáborok, ifjúsági és közösségi rendezvények helyszíneként is szolgál majd.
- MTI -