„Saját várakozására alapítottan kezdte meg rendezői tevékenységét”

Miskolc - Elutasította a bíróság első fokon a miskolci színház volt igazgatójának volt munkahelyét érintő keresetét.

Mint megírtuk: pert indított elmaradt miskolci rendezései miatt Kiss Csaba, a Miskolci Nemzeti Színház volt igazgatója.

Biztatási kártérítés

Beszámolónk idején Kiss Csaba lapunknak elmondta: úgynevezett biztatási kártérítésről van szó. Megírtuk: a keresetet tavaly augusztusban adta be, azt követően, hogy a miskolci közgyűlés indoklás nélkül visszahívta ügyvezetői posztjáról, s a színház megbízott igazgatója döntése nyomán kikerült a miskolci színház 2015/2016-os évadának műsortervéből az a két előadás, amelyet rendezőként ő jegyzett volna.

A bíróság határozata szerint

A bíróság azóta határozott Kiss Csaba beadványa ügyében. Dr. Csillám Katalintól, a Miskolci Járásbíróság elnökhelyettesétől az alábbi tájékoztatást kaptuk:

– A Miskolci Járásbíróság a 2016. július hó 05. napján kihirdetett ítéletében a felperesnek a biztatási kár megfizetésére irányuló keresetét első fokon elutasította. A biztatási kár ugyanis csak akkor valósulhat meg, ha az egyik fél szándékosan hozza a másik felet olyan helyzetbe, hogy az valamilyen tevékenység végzése által kötelezettségeket vállal, költekezik, majd a másik fél önkényesen tagadja meg a szerződés megkötését. A bíróság álláspontja szerint jelen esetben azonban az alperes nem biztatta a felperest a rendezői tevékenységre irányuló szerződés megkötésével. Igaz, a munkaszerződésben rögzítették ennek lehetőségét, de ahhoz külön megállapodást kellett volna kötniük írásban, ami nem történt meg. A felperes nem az alperes biztatására, hanem saját várakozására alapítottan kezdte meg rendezői tevékenységét, remélve, hogy a szerződés megkötésére az előző évadokhoz hasonlóan utólag sor fog kerülni. Ezt azonban a bíróság nem értékelte szándékos biztatásnak. Kétségtelen, hogy volt felkérés a tevékenység végzésére, az azonban nem az alperestől származott. Így a károsodásának oka nem az alperesi biztatás, hanem az volt, hogy megbízási szerződés későbbi létrejöttében bízva, megállapodás nélkül kezdett bele tevékenységébe. Megállapította a bíróság a felperes oldalán az önhibát is, azzal, hogy a rendezői tevékenységére irányuló szándékáról, a megkezdett tevékenységekről nem tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és a felperes jóhiszeműsége sem nyert bizonyítást, hiszen arról tudnia kellett, hogy külön felhatalmazás és megállapodás nélkül végezhet csak rendezői tevékenységet, ez volt a korábbi évek gyakorlata is – foglalta össze lapunk kérdésére dr. Csillám Katalin.

- ÉM-BA -

Miért indította a pert Kiss Csaba?

– A műsortervet én készítettem elő, s nagyobb részt végül ez is valósult meg. Kivéve az én két rendezésemet, a Boris Vian sanzonjaira épülő „Tajtékos dalok” című előadást és John Cassavetes Premier című filmjének hazai színházi ősbemutatóját. Mindkettő előrehaladott állapotban volt. Komoly munka volt mögöttünk, 13 dal műfordítását rendeltem olyan alkotóktól, mint Müller Péter Sziámi, Karafiáth Orsolya, Takács M. József és mások. A Cassa­vettes film amerikai jogtulajdonosával megállapodtunk a jogdíjakról, mindkét előadás esetében megegyeztem a tervezőkkel és a vendégművészekkel is (Lukáts Andor, Tímár Éva, Kálid Artúr), a Színház- és Filmművészeti Egyetemről fizetés nélküli szabadságot vettem ki erre a időre. A Vian-elő­adás próbái 2015. április 14-én kezdődtek volna – mondta korábbi, a per indításának okait taglaló cikkünkben Kiss Csaba. Hozzátette: felmentése és rendezéseinek a 2015/2016-os műsortervből való kikerülése akkor történt, amikor már lényegében minden színháznak összeállt az évadterve, esélye sem maradt, hogy a következő 8–10 hónapban rendezőként másutt munkát vállalhasson. Felmentése után egy évvel, márciusban kezdett próbálni a budapesti Nemzeti Színházban, Ingmar Berg­man Szenvedély című művét rendezi.