Hucul lovasnapokat és patokolókovács-versenyt tartanak Jósvafőn

Jósvafő - Immár nyolcadik alkalommal tartják meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Jósvafőn a hucol lovas napokat és a rendezvényhez ötödször csatlakozó nemzetközi patkolókovács-versenyt - közölték a szervezők az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a pénteken kezdődő három napos rendezvény a kistestű lófajta egyik legnagyobb megmérettetése. A huculösvény nevű akadályverseny 15 éves múltra tekint vissza. A négy kategóriát magába foglaló lovas ügyességi vetélkedőn épített és természetes vizes, hegyes akadályokat - például keskeny árkokat vagy víz feletti, magasra emelt pallókat, meredek vízmosásokat, patakmedreket - kell leküzdeniük a lovaknak. Minden ösvény tartalmaz különböző ugrásokat is.

A lovasnapokhoz kapcsolódó patkolókovács-verseny célja a tradicionális szakma művelőinek megmérettetése, tudásuk átadása és megőrzése az utókor számára. A versenyen a kovácsok bemutatják a különböző nemzeti iskolák technológiai sajátosságait.

A rendezvény fővédnöke Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Az aránylag kis termetű, szívós, eredetileg hegyi terepen használt hátas, málhás és fogatos hucul ló az Északkeleti-Kárpátok mentén alakult ki. Nevét a hucul népről kapta, amely a fajta eredeti tenyésztője lehetett. A Bukovina, Galícia és a történelmi Magyarország határterületén élő népek egyaránt használták. A fajta szervezett tenyésztése az 1700-as évek végén kezdődött. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a magyarországi állomány tenyésztési központja Turjaremetén és Bántapusztán volt a honvédség felügyelete

alatt.

A második világháborúban az állomány részben elpusztult, részben szétszóródott, így a hazai huculpopuláció csaknem teljesen elveszett. Az 1960-as években Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori főigazgatója összegyűjtötte a még fellelhető állatokat. Az akkor alapított ménes jelenleg Jósvafő közelében él a fővárosi állatkert és az Aggteleki Nemzeti Park együttműködésének köszönhetően.

- MTI -