Lovagi torna

Hö, azta: mennyi lovag! – hökken meg az egyszerű bámészkodó a közepesen friss hír hallatán, miszerint a kereszttel kitüntetett, „ékesszólásáról” elhíresült tollforgatót lovaggá „ütötték”. A művelet – szigorúan a lovagiasság szabálya szerint – a többi keresztes által történt a saját plecsni visszaadásával párhuzamosan. Pap Gyula jegyzete.

Volt egy hasonlóan „szép szájú” – bizonyos Lajos –, aki már jelezte kifogásait az alannyal kapcsolatban, hogy tudniillik a kölcsönöket nem nagyon szokta visszaadni. Ám ezt úgy tűnik, nem vette figyelembe a bírálóbizottság, csakúgy, mint a különben szerzett apróbb fenyítéseket, az uszítás, rasszizmus témakörében.

Lelkük rajta, gyűjthetik, dughatják a sok jobb sorsra érdemes kitűzőt, a sandák szerint nevetnek is a markukba. Ilyen kevés pénzből ekkora elterelést, műbalhét csinálni már-már művészet. Mi több, lehet igazsága annak az okos kommentelőnek, aki azt írta: „nem addig a’, nehogy már csak úgy visszaadják, benne maradnak a nyilvántartásban”. Magyarul: rajtuk szárad.

A frissen kitüntetett blazírt képpel fürdik a fényben, talán el is határozta, alapít egy saját díjat. K.A. lesz a neve, egymillióval jár majd. Spermával.

Pap Gyula