A mai napig hihetetlen számára, hogy fest

Szentistvánbaksa - Kiss Rozália festőművész Szentistvánbaksán él születése óta – ahogy mondta – „kisebb nagyobb megszakításokkal”.

– 3,5–4 éve döntöttem úgy – hiszen gyerekkorom óta nagyon szerettem a természetet –, megpróbálom megörökíteni a természet változásait, azt a csodálatos világot, ami körülvesz minket – nyilatkozta az Észak-Magyarországnak. – Soha nem tudtam rajzolni, ahogy most sem. Semmit nem rajzolok meg, csak ecsettel készítem a műveimet. Főleg a víz, valamint a csodálatos naplemente van a képeimen, ami mindennap más és más. Tájképeket festek, néhány csendéletet és mostanában állatokat is. Hogy mire? Olajvászon technikával dolgozom: 25×30-as a legkisebb, és van 50×70 centiméteres is.

Csodálkozó család

Rozália családja rácsodálkozott minderre, mint ahogyan ő maga is, hiszen a mai napig hihetetlen számára.

– Kisgyerekkorom óta érdekeltek a művészetek, főleg a népművészet, a néptánc, népzene – tudtuk meg. – Van egy mottóm, amit a meghívókra is szoktam íratni: „A Föld és a természet szeretetét a génjeimben hordozom.” Egyébként egy izgága, örökmozgó ember vagyok, de amikor leülök festeni, akkor megszűnik a külvilág. Teljesen ki tudok olyankor kapcsolni, csak a festésre koncentrálok. Pedig soha nem voltam egy leülős típus. Ez már az életem részévé vált. Pedig ha valaki öt éve azt mondta volna nekem, hogy festeni fogok, akkor kinevettem volna.

Rozália elárulta még, hogy 2014-ben felvételt nyert a BAK Képzőművészeti Egyesületbe, így velük is volt már több közös kiállítása, idén pedig négy egyéni kiállításon van túl.

– Örülök neki, ha meghívnak valahová – szerénykedett. – Egyre több helyen szeretném megmutatni a képeimet. A természet inspirál, és szeretem az emberek kedves visszajelzéseit, azokat a bejegyzéseket, amiket a képeimhez írnak.

ÉM-JLI