A túlélők emlékét mára már csak a sírkövek őrzik

Miskolc - Telt ház előtt mutatták be Kerényi László: Miskolci zsidóság című filmjét.

Az köztudott, hogy a miskolci Ferenczi Sándornak köszönhetjük, hogy hazánk felkerült a pszichoterápia világtérképére. De azt kevesebben tudják, hogy édesapjának, Fraenkel Bernátnak jól menő könyvesboltja volt a mai Széchenyi utca 13. szám alatti épület helyén. Később ebben a könyvesboltban segédkezett Szabó György is, akit ma már mindenki csak a bükki füvesemberként ismer. De azt róla is kevesen tudják, hogy élelemmel segítette Ferenczi rokonait, amikor zsidó származásuk miatt a miskolci gettóba hurcolták őket.

Kerényi László

Túlélők vallomásai

A teljes történet a Miskolci zsidóság című dokumentumfilmben rajzolódik ki, amit Kerényi László készített, és az idei CineFesten mutatták be.

Már jóval a vetítés előtt megtelt a Művészetek Háza moziterme, sokaknak csak a lépcsőkön jutott hely. Maga Kerényi László sem gondolta, hogy ekkora érdeklődést vált ki a filmje. Ő csak azt szerette volna bemutatni, hogy a zsidótörvények életbe lépése előtt a miskolci zsidóságnak mekkora szerepe volt a város gazdaságának és kulturális életének felvirágoztatásában.

A CineFest miskolci filmfesztivál vetítésén még a lépcsőn is ültek | Fotó: CineFest

A film a túlélők vallomásaiból, archív felvételekből – amelyek zsidó ünnepeken, szertartásokon készültek – áll össze, illetve bemutatja a városhoz kötődő haszid zsidók életét is. A történelmi kitekintést pedig Kapusi Krisztián történész–levéltáros adja, aki a miskolci zsidóság történetének jó ismerője.

Miért ez a téma?

„Évekkel ezelőtt a vásárhelyi zsidóságról készítettem filmet, de miskolciként elgondolkodtam azon, illene a városom kapcsán is feldolgozni ezt a témát” – mesélte Kerényi László. Igaz, korábban forgatott miskolci holokauszt­túlélőkkel riportfilmet, ezekből részletek be is kerültek a most bemutatott alkotásába.

„Sajnos a filmben megszólaló túlélők emlékét mára már csak a sírkövek őrzik” – fogalmazott.

Kérdésünkre, hogy miért ezt a témát választotta, Kerényi László azt a választ adta, hogy a népirtáson túl be akarta mutatni azt is, hogy mit tett Miskolcért a zsidóság. „A két háború között a miskolciak 20 százaléka zsidó volt, szinte minden területen kiválóan tevékenykedtek: kis- és nagyiparosok voltak, kis- és nagykereskedőként dolgoztak, és kulturális téren is kiválót alkottak” – sorolta.

Példaként említette a Széchenyi utcai könyvesboltot, amelyet az 1800-as években a Krakkóból érkező Heilprin Mihály nyitott, aki 18 nyelven írt, olvasott. A bolt gyakori vendége volt Szemere Bertalan, aki össze is barátkozott a tulajdonossal, és amikor miniszterelnök lett, magával vitte tanácsadónak Budapestre. Így a könyvesbolt Heilprin sógoráé, Fraenkel Bernáté lett, aki később Ferenczire magyarosította a nevét…

„A zsidók elhurcolásával Miskolcot lefejezték” – fogalmazott Kerényi László. „Manapság kevesen ismerik a zsidóság értékeit, de ez magának a zsidóságnak is a hibája, hiszen zárt közösségként élnek.”

Újra bemutathatják

Azt is elmondta, hiába látta többször a filmet, mindig meghatotta a kántorok éneke, illetve az a mondat, amit az egyik túlélő mond: a háború után nem kellett volna hazajönnie Magyarországra, de mégis megtette…

A film készítőjétől megtudtuk, tárgyalások folynak arról, hogy a filmet újra bemutassák Miskolcon.

- N. Szántó Rita -

" target="_blank">A YouTube-on megtalálható korábbi 2002-ben készült Miskolci zsidóság című dokumentumfilm a képre kattintva nézhető meg:

Megújul a miskolci zsinagóga

Miskolc - Megtörtént az első egyeztető tárgyalás a Miskolci Zsinagóga felújítása ügyében. A tervezés és az egyeztetés feltehetően július végéig tarthat és innentől karácsonyig be kell fejezni a részleges felújítást. Szántó István írása a szantograf.hu-n.

Egy csepp retro: Amikor lerombolták Miskolc egyik zsinagógáját

Miskolc - Kevesen tudják, hogy Miskolcnak volt még egy nagy zsinagógája, de azt 1963-ban felrobbantották. A rendkívül szép épületért nagy kár, jelenleg parkoló van a helyén.