„A hit, a bizalom és a tudás a három dolog, ami előrevitte a cégünket…”

Tiszaújváros - Sikerült egy óriási tudásbázist életre hívni a Tisza Automotive körül. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2016. évi műanyagipari vállalkozói: Gömöri Róbert és Holló László, a Tisza Automotive Kft. ügyvezetői.

Gömöri Róbert és Holló László ténykedése – természetesen mindkettejük számára akár kalandosnak is mondható életpálya után – 2001-ben futott közös sínre, amikor más, korábbi kollégáikkal együtt megvásárolták a korábban a TVK-hoz tartozó Tisza-Form Kft.-t. Egy olyan társaságot, amely akkor 76 embert foglalkoztatott, a gépparkja alaposan elöregedett, de – ezzel az adottsággal együtt – az élelmiszeripar és a vegyipar számára műanyag csomagolóeszközöket – ballonokat, kannákat, vödröket – állított elő. A „privatizáció” természetesen nem ment anyagi háttér nélkül, a magánosított társaság a menedzsment és hazai pénzügyi befektetők együttműködése révén volt képes folytatni tevékenységét. Mára odáig jutott a cég, hogy idén megkapta a megyében az év műanyagipari vállalkozása díjat.

Az volt a célunk, hogy autópari beszállítóvá váljunk." Gömöri Róbert

„Ha meg kell próbálnom visszanyúlni a gyökerekhez, akkor sok esetben nem 2001 a kiindulódátum, hanem még évtizedekkel korábbra is hátra kell tekintenem. Hiszen a csapatból többen már a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve az üzletágnál tevékenykedtek – kezdte a visszaemlékezést Gömöri Róbert, aki Holló Lászlóval vállvetve látja el a Tisza Automotive Kft. ügyvezetői teendőit. – Magam lényegében 1999-ben csatlakoztam hozzájuk. A TVK-csoport részeként csomagolóeszközök előállítása volt a fő profilja a gyárnak. Aztán az anyacég az ezredfordulón döntött úgy, hogy társaságokba szervezi ki az üzletágakat, onnan aztán egyenes út vezetett a társaságok eladásához…

Tehát 2001 volt a kiindulóállomás a társaság életében. Ki kellett találni ekkor, hogy mi legyen a stratégia. A korábbi csomagolóeszközök mellett már a kilencvenes években megkezdődött a különböző műanyag autóalkatrészek gyártása az esztergomi Suzuki-gyár számára. „Úgy döntöttünk, hogy ezen a nyomvonalon tevékenykedünk tovább – mondta Gömöri Róbert. – Az volt a célunk, hogy autóipari beszállítóvá váljunk. Tudnunk kell erről az iparágról, hogy ez – nagyon leegyszerűsítve – két módon működik. Vagy közvetlenül az autógyárnak szállítunk, vagy egy rendszerbeszállítónak, aki összeszereli a részegységet. Úgy alakult a sorsunk, hogy egy szerszámgyártási projekt révén felkeltettük a figyelmét az egyik japán cégcsoportnak, az ARRK-nak. 2003-ban ezzel a társasággal kötöttük össze a cégünk életét, és a korábbi pénzügyi befektetőt az ARRK ki is vásárolta. Innentől kezdve a menedzsment és a szakmai befektető irányította a társaságot ARRK Hungary Kft. néven, japán–magyar vegyesvállalatként.”

Idő és energia kellett

„Eljutottunk odáig, hogy a kezdeti hetvenegy néhány fős dolgozói létszám 2008-ra (ez volt az eddigi maximum) 420-ra emelkedett, a kezdeti mintegy félmilliárd forint éves árbevétel pedig ma már 5,5 milliárd forint – emelte ki az ügyvezető. – Ha teljesen őszinte vagyok, akkor el kell mondjam, a legelején álmodni sem mertem, hogy eljutunk erre a szintre. És itt kell elmondanom, hogy három dolog az, ami lendített előre bennünket és a cégünket: a hit, a bizalom és a tudás. Én hittem abban, hogy azt a célt, hogy mi autóipari beszállítók legyünk meg tudjuk valósítani. Bíztam a kollégáimban, vezetőtársaimban, tulajdonostársaimban, akik ugyanezen cél érdekében dolgoztak, dolgoznak mindvégig és mindenben mellettem állnak. Valamint sikerült egy óriási tudásbázist életre hívni az évek folyamán.”

És hogy milyen állomásai voltak a fejlődésnek. A cég 2007–2008-ra a teljes gépparkját kicserélte, korszerű, új gépsorokat helyezett üzembe. Berendezkedtek egy olyan kapacitásméretre, amelynek segítségével több nagyobb méretű projekteket is képesek voltak teljesíteni. „Mindez akkor nem tudott megvalósulni – magyarázta Gömöri Róbert –, mert beütött a gazdasági világválság, amely – többek között – az autóipart is csaknem a padlóra küldte. Vigasz volt a bajban, hogy olyan szintre jutottunk kapacitásban, hogy már jó ideig nem volt szükség újabb termelőeszköz-beruházásra. Ettől függetlenül azért bekövetkezett a „három szűk esztendő” és döntenünk kellett ismét a hogyan továbbról. Négyszázról kétszázra kellett csökkenteni a létszámot, mert ha ezt nem tesszük, akkor csődbe ment volna a cég. Japán partnerünk időközben eldöntötte, hogy kivonul Európából. Üzletrészüket eladásra kínálták és sikerült is egy pénzügyi befektetőnek értékesíteni, így 2012-től ilyen formában működtünk tovább. Ekkortól 2014-ig négy­tagú menedzsment irányította a céget, majd 2014-től az immár Tisza Automotive Kft. életét ketten irányítjuk tovább Holló László tulajdonos- és ügyvezető társammal.

A Bentley-projekt

A Tisza Automotive kapacitáskihasználtsága ma már eléri a 80 százalékot. A további terveket Gömöri Róbert úgy fogalmazta meg, hogy „minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékeket szeretnének előállítani. Ehhez keresik az üzleti kapcsolatokat. Magyarországon a Suzukin túl sikerült már eljutni az Audihoz is. „Gyártunk közvetve a Mercedesnek is alkatrészt, de azt rendszerbeszállítónkon keresztül. Az indulásunkkor a Suzuki volt a legmeghatározóbb tényező az életünkben, mára azonban a Bentley is erre a szintre emelkedett. Az ARRK-csoport révén jutottunk el hozzájuk, és egy 54 alkatrészből összeszerelt kesztyűtartó gyártása volt az első közös projektünk a Bentley-vel. Nagyon komolyak a minőségi elvárásaik, de ezeket sikerült teljesítenünk. Ma már a Bentley-hez szállítjuk a legtöbbféle alkatrészünket, és egy megbecsült műanyagipari beszállítója vagyunk ennek a patinás autógyárnak.

Szaniszló Bálint