Az egykori berzés diákból vált később igazi hollywoodi forgatókönyvíróvá

Miskolc - Lengyel Menyhértre, Arany Jánosra és az iskola 130. éves évfordulójára is emlékeztek a Berzeviczyben.

Gálffy Ignác alapító-igazgató miniszternek írt beszámolója, a II. világháború légitámadásainak dokumentációja, és az iskola első magyartanárának, Kovács Lajosnak év végi értékelője is előkerült a Miskolci Szakképzési Centrum Berzeviczy Gergely Szakgimnáziumának páncélszekrényéből.

Abból, ami egyidős az iskolával, azaz az idén 130 éves. Az évforduló kapcsán az iskola ünnepi programsorozatot hirdetett erre a tanévre, ennek része volt a kedden megrendezett Arany János Balladamondó Verseny, valamint az ugyancsak kedden megnyitott Lengyel Menyhértről szóló kiállítás. Az ünnepi eseményen dr. Burkáné Szolnoki Ágnes, az intézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket.

„Iskolánkban régi hagyomány a szavalóverseny, de az idén, Arany János születésének 200. évfordulójára emlékezve, balladamondó versenyt hirdettünk” – tudtuk meg Tóth Stella pedagógustól, aki Koós Zsuzsanna kollégájával közösen rendezte a versenyt. A program részeként, a 130. évforduló alkalmából, az első évtizedek diákéveit bemutató dokumentumokat is bemutatták a vendégeknek.

Járt az ötös

A szervezők büszkén meséltek arról is, hogy egykor a Berze padjaiból indult el a világhír felé Lengyel Menyhért, aki Hollywoodban számos forgatókönyv írója volt.

„Az intézmény egykori magyartanára, Kovács Lajos biztatta írásra Lengyel Menyhértet. És a verseny kapcsán fontos megemlíteni, hogy a világhírű forgatókönyvíró 1897-ben éppen Arany János epikus költészetéből érettségizett” – árulta el Tóth Stella.

A kiállítás mellett egy jelenetet is bemutattak az iskola 11. A osztályos diákjai, amiben megtudhattuk, hogyan is érettségizhetett 120 évvel ezelőtt Lengyel Menyhért. A szereplők lelkesek voltak, az előadás előtt egymás szavába vágva mesélték, mi mindent tudnak Lengyel Menyhértről. Albert Gábornak az egyik osztálytárs, Grünwald szerepe jutott, amivel elégedett is volt, mint mondta, a karaktere illik hozzá, hiszen egy laza, jópofa fiút alakított. A többiek is készültek az előadásra, igaz, volt, aki azért vállalta el, mert járt érte egy ötös magyarból. Így félévkor szükség van rá – mondták viccesen.

Tükör előtt

A szavalóversenyre tíz berzés diák nevezett be, közülük a legjobbak a kárpátaljai versenyre is kijuthatnak. Éppen ezért a megmérettetés előtt nagy volt az izgalom. Mindenki másképp készült, volt, aki szerint az utolsó pillanatokban már nem érdemes felmondani a verset, de akadt, aki még a verseny előtt is gyakorolta a sorokat.

Tóth Gabriella rutinos vers­mondó, általános iskolás korától jár ilyen versenyekre. Kedden Arany János: Rác­hel siralma című balladáját mondta el. Elárulta, mindig izgul a versenyek előtt, de megpróbálja legyőzni ezt, és általában, ha már a színpadon áll, eltűnik a félelme.

Gabit arról is kérdeztük, hogyan készül az ilyen versenyekre.

„A legfontosabb a biztos szövegtudás, ha ez megvan, utána a tükör előtt gyakorolom be az előadást” – válaszolta.

– Jobban szeretem olvasni a verseket, mint nagyközönség előtt előadni, mert izgulós vagyok – ezt már Valkó Dominik mondta. Ő az Árva fiú balladáját tanulta meg a versenyre, de elárulta, ő csak beugró volt a versenyen, mert egy versenyző lebetegedett.

Amikor a kedvenc verseiről kérdeztük, inkább költőket említett, Ady Endrét és Petőfi Sándort.

Hangosan

Sejkóczki Viviennek is megvan a maga verstanulási módszere, igaz, ő inkább mesemondó versenyeken szerepelt régebben. A keddi versenyre Arany Jánostól a Szőke Panni című balladát hozta. „Általában hangosan tanulom a vers vagy a mese szövegét, majd apukámnak előadom otthon, és ő véleményt mond” – sorolta.

– Igazából sok kedvenc versem van, de mindig a hangulatomtól függ, mi az, ami megfog – mondta. – Változó, hogy éppen melyik vers áll közel a szívemhez.

N. Szántó Rita