Sokat spórolhatunk átgondolt fűtéssel

Miskolc - A fűtéssel kapcsolatos kérdéseket vártuk olvasóinktól.

A témához kapcsolódva stílusosan azt is mondhatnánk, hogy égtek a telefonvonalak szerdai szakértői telefonunkon, amikor a fűtéssel kapcsolatban tehették fel kérdéseiket olvasóink. Körmöczy Zsuzsannának, a BRS Klíma és Gázcentrum ügyvezetőjének nem sok levegőt hagytak két hívás között az érdeklődők a felmerülhető témák szinte mindegyikét érintve. Sőt, konkrét problémákkal, a saját fűtésrendszerük korszerűsítése kapcsán is kérdeztek és kaptak tanácsokat.

Mindenkinek a saját komfortérzete határozza meg, hány fokra fűti a lakását." Körmöczy Zsuzsanna

Vegyes kontra gáz

Alapvető kérdésként merült fel, hogy vegyes tüzelést vagy gázfűtést érdemesebb-e használni. Körmöczy Zsuzsanna annak a véleménynek adott hangot, hogy a gázfűtéstől – ha megfelelő eszközökkel működik és odafigyeléssel használjuk – nincs olcsóbb és egyszerűbb. Felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a vegyes tüzelésnél a tüzelőanyag megvásárlása mellett egyéb járulékos költségek is felmerülhetnek (tárolóhelyiség, szállítás), ráadásul több munka van vele, de ezekben a szmogos napokban a környezeti hatásáról sem szabad elfeledkezni. Ugyanakkor szakértőnk szerint a két fűtési módot nem is szembe kell állítani, hanem kiegészítve, együtt használni.

– Egy vegyes tüzelésű eszköz sosem baj, ha rendelkezésre áll, hiszen előfordulhat, hogy a gázfűtés meghibásodás vagy áramszünet miatt nem áll rendelkezésünkre, ilyenkor jó, ha van mivel fűteni. Hétvégén vagy egyéb alkalmakkor, amikor otthon vagyunk, működtethetjük a vegyes tüzelést, a hétköznapokban pedig sokkal több előnye van a gáznak, hiszen bármikor lejjebb állíthatjuk a hőfokot – magyarázza.

Hány fok legyen?

Ezzel kapcsolatban máris felmerült egy újabb olvasói kérdés: hány fokra állítsuk a termosztátot, mennyire érdemes lejjebb venni a fűtést például, ha egész nap nem vagyunk otthon. Körmöczy Zsuzsanna szerint mindenkinek a saját komfortérzete határozza meg, hogy hány fokra fűti ki a lakását, ez persze a pénztárcánk szempontjából sem mindegy. Ha ugyanis visszatekerjük a termosztátot, akkor minden egyes fok hét százalék energiamegtakarítást jelent. Arra azonban vigyázni kell, hogy 4–5 foknál ne vegyünk visszább ahhoz a hőmérséklethez képest, amit hazaérve szeretnénk a lakásban. Ha ettől több fokot kell ugyanis felfűtenie a rendszerünknek, akkor elveszítjük a visszavétel okozta megtakarítást.

– Ilyenkor már minden lehűl a lakásban, a falak, a bútorok, az eszközök, még a szekrényben a ruhák is, amelyeket újra fel kell fűteni a levegővel együtt – mutatott rá az ügyvezető.

Optimális vízhőmérséklet

Több olvasónk is érdeklődött arról, hogy hány fokra érdemes állítani a vízhőfokot azoknál a kazánoknál, ahol erre lehetőség van a legoptimálisabb és gazdaságosabb fűtés érdekében. Manapság ugyanis már olyan lángmodulációs kazánokat lehet kapni, amelyek önmaguk szabályozzák a vízhőfokot, sőt a kondenzációs kazánoknak olyan fajtái is léteznek, amelyekhez külső hőmérsékletet követő termosztátot is lehet kapni, amely így a kinti hőfokhoz igazítja a fűtés intenzitását, vagy éppen a víz hőfokát.

Az ideális vízhőfok Körmöczy Zsuzsanna szerint 50–55 fok körül van, ha nincsenek kemény mínuszok. Ha nagy a hideg, akkor akár 60–70 fokig is fel lehet állítani a jobb fűtés érdekében.

– A 85 fokos előremenő vizet is bírják ezek a rendszerek, de ilyenkor nagyon gyakran kapcsol ki és be a kazán, ami megnöveli a fogyasztást. De figyelni kell arra jobb idő esetén, hogy túlságosan levenni sem szabad az értéket, ugyanis, ha a visszatérő víz 40 fok alá hűl, akkor olyan savak válnak ki, amelyek tönkre tehetik a fűtési rendszerünket – figyelmeztetett.

Fűtés klímával

Kérdésként vetődött fel olvasónktól, hogy érdemes-e klímával fűteni a lakását. Magyarország átlag középhőmérséklete 4–5 fok, eddig a hőmérsékletig pedig jó megoldás lehet a klíma például egy panellakásban a távhős rendszer mellé. A normál klímaberendezések 4 fok alatt már nem nagyon működnek, hívta fel a figyelmet szakértőnk. Vannak már olyan berendezések, amelyek kültéri egysége akár mínusz 10 fokig is képes megfelelően ellátni a feladatát, de ez alatt már nincs, ami működni tudna. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a berendezések drágábbak és 4 fok alatt már a klíma úgy működik, mint egy villanyfűtés, vagyis a fogyasztása is gazdaságtalanná válik. Önmagában tehát a klímát fűtésre nem igazán lehet ajánlani, más fűtési módszerrel együtt azonban jó megoldás lehet.

Horváth Imre

Mennyi is az annyi?

Több olvasónk készül új fűtési rendszert kiépíteni lakásában és a lehetőségekről, árakról érdeklődött. Körmöczy Zsuzsanna szerint egy 100 négyzetméteres lakásnál a komplett fűtési rendszernél számolni kell több mint egymillió forintos költséggel. A fűtés lelke egy kondenzációs vagy kombikazán – fűtési rendszer kiépítése esetén ugyanis nem lehet elmenni a meleg víz kérdése mellett sem. Számolni kell tervezési díjjal, a füstelvezetéssel, ami a kémény hosszától függően változó költséget jelent, a radiátorokkal, a csövekkel, a termosztáttal és egyéb kiegészítőkkel, mint amilyen az iszapszűrő például.