Utazni pedig kell!

A 2008-as gazdasági válság vagy inkább megtorpanás után joggal reménykedett minden – elsősorban külföldre utaztató – idegenforgalmi szakember, hogy a néhány nehéz év után eljött a fellendülés ideje. Szerzőnk utazásszervező, idegenforgalmi szakember.

A tavasz első fuvallatával együtt érzékelhető, hogy a magyarok idén nyáron ismét elindulnak a tengerpartok felé."

Ám alighogy kihúztuk a „cipőnket a ragacsos sárból”, máris szembe kellett néznünk egy eddig ismeretlen tényezővel: a félelemmel. Árgus szemmel lessük, hallgatjuk a híreket, hol, mi történik a világban és tippelgetünk, hol leszünk nagyobb biztonságban.

Ez a tény rányomja bélyegét a tengerparti nyaralások és számos népszerű európai városba tervezett látogatás előkészületeire.

Amióta kinyílt a világ, megszoktuk, hogy előbb-utóbb mindenki megengedheti magának, hogy addig ismeretlen területeket fedezzen fel, megismerkedjen távoli kultúrákkal, vagy egy kellemes tengerpart fövenyén pihenje ki a fáradalmait.

Ma össze vagyunk zavarodva: tanácstalanul nézünk egymásra, ki mer elsőként újra elindulni Tunéziába, Egyiptomba, a török riviérára. Pedig milyen csodás nyarakat töltöttünk a homokos, fövenyes tengerpartokon, és mennyire élveztük az all inclusive szolgáltatások kimeríthetetlen tárházát.

Ugyanakkor ez az utazási visszafogottság az egekbe röpítette a belföldi turizmust. „Itthon maradunk, itthon nyaralunk!” – ez volt 2016 szlogenje. Megteltek a wellness-szállodák, a termálfürdők, megtelt a Balaton: köszönhetően a preferációnak és a bizonytalan külvilággal szembeni fenntartásainknak.

Most mintha elindult volna a változás, a tavasz első fuvallatával együtt érzékelhető, hogy – ha csak nem történik valami, ami megrengeti ezt a törékeny bizalmat – a magyarok idén nyáron ismét elindulnak a tengerpartok felé.

Persze – nem kell tartani tőle – bőven marad vendég az itthoni szállodákban is, hiszen a változás egy új szemléletet is becsempészett a köztudatba: a hosszú hétvégi pihenéseket egy-egy népszerű termál- vagy wellness-szállodában. És a közeli országok polgárai is előszeretettel járnak ugyanilyen célból hozzánk.

Az idei év nagy újdonsága az albán tengerpart. A környező országokból származó turisták (lengyelek, csehek) körében már évek óta kedvelt úti cél az albán tengerpart. Népszerűségét nem csak az árainak köszönheti, a tengerpart szépsége, a vad hegyek rejtette látnivalók, mind-mind kíváncsivá teszik az utazót. Albánia lassan maga mögött hagyja a múltat, bár az évtizedes elzárkózás nyomai még ma is fellehetőek a tengerparton a megmosolyogtató számtalan bunker formájában. Nem nehéz megjósolni, hogy a homokos tengerpartnak, a közel európai szintű szállodáknak és a hagyományos vendégszeretetnek köszönhetően rövid idő alatt népszerűvé válik majd a magyar utazók körében is.

A néhány éve ismét felkapott bolgár tengerpartra idén is ki lehet tenni a megtelt táblát. A török helyzet miatt fél Európa ide készül a nyáron. Egymást érik a szállodák, a széles homokos tengerparton pedig nagyszerűen pihenhet a hetente több tucat charter járattal érkező, elsősorban cseh, lengyel, magyar, szlovák, német és orosz turista.

Mi lesz veled török riviéra? A kérdés abszolút aktuális. A tengerparti szállodák tavaly nyáron kongtak az ürességtől. Azok az utazási irodák, amelyek a török tengerpartokra specializálták magukat, tavaly kritikus helyzetbe kerültek. A török helyzet jelenleg is kérdéses. Az idei nyárral kapcsolatban azonban már mindenki reménykedik, hogy a turisták jelentős része visszatér a kétségtelenül ár-érték arányban verhetetlen török riviérára.

Akik pedig a Földközi-tenger megszokott és népszerű üdülőhelyeire vágynak, azok részére marad a korábbi évek szokásos választéka: a görög szigetek: Korfu, Kréta, Rodosz, Kos, Zakynthos, Karpathos, Mallorca és a spanyol tengerpartok, Olaszország, Szicília és a népszerű francia üdülőhelyek, vagy az utóbbi években egyre népszerűbb körutazások, városlátogatások és földközi-tengeri hajóutak.