Mit tanultál ma az iskolában? Semmit

Budapest, Edelény - Négy meg hat, az összesen tíz, az egres egy savanykás ízű bogyós gyümölcs, a bokrok pedig általában alacsonyabbak, mint a fák. Az elsősök matekóráján nem a tanító beszél össze-vissza, ez a LEGO módszer, ami a sárga emberkék és a színes kockák segítségével tanít meg úgy rengeteg dolgot, hogy a gyerekeknek fel sem tűnik. Egy borsodi iskolában egy éve használják a dán játékot, a diákok imádják, két összeadás között pedig megtanulnak együttműködni is. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Na, mit tanultatok ma az iskolában?

Semmit.”

Az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Iskola alsósainak szülei nem kapnak a szívükhöz ijedtükben, amikor a gyerek hazaérve a táskáját ledobva csak ennyit vet oda. Sőt, talán még ez az egyik legjobb válasz, amit egy hat-hétéves adhat erre a kérdésre. Addig jó, amíg úgy tanulnak, hogy abból szinte nem is vesznek észre semmit.

Ezt az elvet vallja az iskola igazgatója, Barta József, aki a Komplex Instrukciós Programtól (KIP) kezdve számtalan alternatív oktatási módszernek utánanézett már, mert mindent támogat, ami nem arról szól, hogy a tanár kiáll a tábla elé és 45 percen keresztül darálja a tananyagot. Ezt a szemléletet a vele dolgozó pedagógusok is magukénak érzik, ezért folyamatosan figyelik, mikor jelenik meg olyan új módszer, amit érdemes lenne kipróbálni az osztályteremben.

Egyikük a nagy kutakodásban felfigyelt rá, hogy már Magyarországon is elérhető a népszerű és szinte mindenki által ismert elemes játék, a LEGO oktatási anyaga. Megkeresték a magyarországi forgalmazót, és meg is állapodtak arról, hogy tavaly januártól két éven keresztül tesztelhetik a csomagot. Az igazgató annyira lelkes volt, hogy néhány kollégáját ki is küldte a LEGO szülőhazájába, Dániába, hogy a lehető legközelebbről ismerkedjenek meg a módszerrel.

Edelényben egyelőre az elsős és másodikos matekórák nagyjából tíz százalékát tartják a dán módszerrel, de a tanárok szabadon dönthetnek arról, hogy éppen melyik órát teszik változatossá azzal, hogy elővesznek egy doboz LEGO-t. Így fordulhat elő például az is, hogy a másodikosok környezetismeret órán, a lakókörnyezet témakörénél azt a feladatot kapják, hogy építsék meg a saját szobájukat. A szülők – a tanárok állítása szerint, teljesen meg voltak döbbenve azon, hogy gyerekük milyen pontosan vissza tudta idézni szobája legapróbb részletét is.

Tényleg csak a pedagógus fantáziáján múlik, hogy melyik órára viszik be az építőkockákat. A negyedikesek az angol órájukon azokról az épületekről beszélnek részletesen, és kérdezik egymást, amit az óra elején LEGO-ból építettek fel. Ott van például a Fehér Ház, vagy a kínai Tiltott Város. De a történelemtanár is bármikor eljátszatja az apró sárga figurákkal az egri vár ostromát, ha éppen ahhoz van kedve.

Összeadás, kivonás, na és az egres vajon mi?

Összesen tizenegy bogyó van a bokrokon. Max is és én is leszedünk valamennyit. Ketten összesen nyolc bogyót szedünk le. Mennyi marad a bokrokon”

– kérdezi az elsősöknek szóló matek feladatlap. A gyerekek párban dolgoznak, kettőjüknek egy doboz LEGO jut, és azzal kezdenek, hogy kiválogatják a feladatlapon megadottak szerint, hogy melyik színű elemből mennyire lesz szükségük. A kicsik tulajdonképpen már ezzel gyakorolják a számolást úgy, hogy észre sem veszik.

Miután kiszedték a dobozból a szükséges elemeket, visszazárják, és mehet be a padba. A gyerekek nagyon figyelnek a játékra, láttam, ahogy többen, többször is ejtettek le darabokat óra közben a földre, mindig azonnal hajoltak is érte, segítettek egymásnak összeszedni az elguruló elemeket. “Tudják, hogy vigyázni kell rá, hogy nem olcsó mulatság, ezzel nem is szokott probléma lenni” – meséli a tanárnő. A feladatokat közösen oldják meg, a falon közben egy kivetítőn angolul is látható, hogy éppen mit kell tenniük.

Ma egy bokrot építenek fel, ezen piros kockák adják majd a bogyókat. Ahogy rakják fel, és szedik le a bogyókat, úgy számolnak: kivonnak és összeadnak. Kézbe veszik, forgatják az egyes elemeket, látják, hogy az egyik egy négyes kocka, a másik egy hatos, és a kettő összege tíz, így sokkal inkább rögzül bennük, mintha a táblán látnák felírva ugyanezt. A helyes megoldást le kell írniuk a feladatlapra, együtt kell működniük, az a kislány és kisfiú, akik mellé én ültem le, szinte végig egyeztettek, segítették egymást, ha valamit nem jól számoltak, akkor ment ezerrel a radírozás.

Számolás közben a tanárnő kérdez, ki milyen bogyós gyümölcsöket ismer. Sorolják az elsősök, hogy áfonya, málna, ribizli, és büszkék rá, hogy már azt is megtanulták, hogy mi az az egres. De azt is sikerül megbeszélni két kivonás között, hogy mi a különbség a bokor és a fa között. Teljesen bele lehet felejtkezni a játékba, a szerelésbe, a kockák zörgésébe, mire felocsúdtam, már csengettek is ki, úgy elillant 45 perc.

A LEGO egy nagyon jó eszköz a gyerekek figyelmének felkeltésére és motiválására, de bízom benne, hogy enékül is lehet érdekes matekórát tartani, minden a pedagógustól függ – mondja az igazgató arra a kérdésemre, hogy egy ilyen játszva-tanulós óra után mennyire nehéz a matektanárnak szinten tartani a kedvet.

A másodikosok matekóráján szintén párban dolgoznak a diákok, nekik az a feladatuk, hogy építsenek meg egy olyan úszómedencét, aminek a belsejében összesen hatvan egységnek kell lennie, az egyik fele az úszóké, a másik fele a nem úszóké. Meg kell számolniuk, hogy az egyes részlegekben hány egység van. Egy másik feladat pedig arról szól, hogy három, illetve négy egyenlő részre kell osztani egy olyan úszómedencét, aminek a belseje 48 egység.

A szorzáson és osztáson kívül itt már megismerkednek a gyerekek a geometriai formákkal is, az építkezések közben ugyanis kiderül, hogy attól még állhat ugyanannyi egységből egy medence, hogy nem olyan az alakja, mint amit a szomszéd asztalnál ülő kislányok építettek. A legós órákon egy digitális tábla is segíti a gyerekeket, aminek a kezeléséhez ugyan néha még az informatikus Tamás bácsi segítségére van szükség, de nagyon jópofa módon segíti a gyerekek kéz- és szemkordinációját.

A fiúk álma

A Szent Miklósba járó több mint 700 diák nagyjából húsz százaléka hátrányos helyzetű, tízből kilenc gyerek ismerte már a játékot, mielőtt az osztályteremben elé rakták volna. De azok is gyakorlatilag percek alatt megbarátkoztak vele, akik életükben nem látták még a sárga figurákat. Az épületben berendeztek a szülők támogatásával egy LEGO szobát is, amiben tényleg annyi és különféle doboz van, hogy belépve oda még felnőttként is megremeg az ember lába. Van, hogy órákat tartanak itt, de délutánonként feljöhetnek a gyerekek játszani, sőt, az sem ritka, hogy a szüleikkel ülnek be és kezdenek építeni valamit.

Délutánonként pedig két fiatal tanár kolléga az informatika teremben váltja valóra minden kiskamasz fiú álmát: LEGO robotokat építenek, amik aztán természetesen különböző parancsokat is végrehajtanak. Ez már tényleg szakkörszerűen működik, összesen ha tízen tudnak egyszerre a foglalkozáson részt venni, és amilyen bonyolultnak tűnik első hallásra, az egyes lépéseket külön-külön végignézve rájövünk, hogy nem is olyan nagy kunszt beprogramozni egy apró kockákból felépített mini szélerőművet arra, hogy öt másodpercig pörögjön, aztán kezdjen pirosan világítani.

A robotépítés fejleszti a problémamegoldó képességet, a folyamatos tervezés, fejlesztés, tesztelés és értékelés közben pedig szinte észrevétlenül tanulnak. Itt is óriási szerepet kap a diákok közötti együttműködés, mert mindenkinek más a feladata, egymást ellenőrizni és adott esetben, tanítani is kell.

Ha vége a teszt időszaknak, náluk folytatódik a LEGO oktatás, a magyarországi forgalmazótól ugyanis kaptak örökbe 30 dobozzal a játékból. Egyébként ez nem lenne ilyen egyértelmű, hiszen a játék nem olcsó. A Szent Miklósban például az elsősök matekórájához használt kétszemélyes doboz, amit egyszerre értelemszerűen csak ketten tudnak használni, több mint 17 ezer forint. Bár az Emmi államtitkára, Rétvári Bence március közepén azt jelentette be, hogy hamarosan minden magyarországi iskolában elérhetővé válik a dán módszer, pontos részleteket még nem tudni arról, hogyan jutnak majd az iskolák a csomagokhoz. Az biztos, hogy a kormány elsősorban uniós pályázati pénzekből valósítaná meg a LEGO-t minden magyar iskolába projektet.

- Prókai Eszter | abcug.hu -

Hogy jön össze Ludas Matyi és a biológia óra? - A hejőszalontai iskolások elmondják a titkot

Minden gyereknek a saját képességei szerint kell feladatot adni, nem szabad egységes elvárásokat támasztani. Többek között ezt is jelenti egy KIP-es tanóra. Meg azt is, hogy irodalomórán nem magukban olvassák a Ludas Matyit, hanem csoportokba rendeződnek, és például Facebook profilt csinálnak neki.