(Sajtó)nyilvános wc-k Miskolcon

Miskolc - Némelyiken lakat volt, de csak azért, mert túl korán érkeztünk.

Milyenek a miskolci nyilvános wc-k, egyáltalán léteznek-e? Erre voltunk kíváncsiak, ezért nyakukba vettük a várost, hogy két év után újra végiglátogassuk a nyilvános illemhelyeket. Azt szerettük volna kideríteni, ha egy turistának a szükség úgy hozza, hogy mennie kell, akkor merre menjen.

Mi túl korán indultunk, kedd délelőtt fél tízkor, amikor még a belvárosi nyilvános wc-ken lakat volt. Az Erzsébet téren kezdtünk, ahol tábla jelezte, az illemhely használata ingyenes, de maga az intézmény zárva volt. Mivel nem írták ki, mikor nyit, azt gondoltuk, nem is üzemel. Egy közeli kávézóban megerősítették gyanúnkat, egészen pontosan azt, hébe-hóba van nyitva a wc, ezért előfordul, hogy hozzájuk járnak be dolgukat végezni a járókelők, turisták. Megengedik nekik, akkor is, ha semmit sem fogyaszt a vendég.

Lakat van rajta

Egy járókelő arra panaszkodott, ő az operafesztivál idején sem tudott bejutni az illemhelyre, mert zárva volt.

Ha wc-re kell menni, bekéredzkedünk egy vendéglátóhelyre, vagy iszom valamit, de van, ahol anélkül is beengednek a mosdóba”

– tudtuk meg.

Az Erzsébet térről a népkerti nyilvánosba mentünk, ahol egy férfi és női piktogram jelezte, itt mindkét nem elvégezheti a dolgát. Igaz, nem tíz óra előtt, és nem este hat után, mert akkor zárva van.

Amikor odaértünk, még itt is lakat volt az egyik lejárathoz vezető rácson, de legalább kiírták, mettől meddig tart nyitva. (Igaz, délután ötkor is arra jártunk, de már zárva volt. – A szerk.) A másik lejáratot benőtte a gaz, láttuk, azt régen – vagy soha nem – használták.

Mivel 10 óráig még volt pár perc, úgy döntöttünk, addig megkeressük a tapolcai illemhelyet. Valóban keresni kellett, nem csoda, hogy két évvel ezelőtt nem szerepelt a listánkban, mert kollégánk akkor nem találta. Mi is csak úgy, hogy több embert is megkérdeztünk, merre menjünk. Túl a parkon, fel a lépcsőn, majd balra. Jött az útmutatás, de balra semmit sem láttunk. Ketten beszélgettek a padon, ők mutatták meg, a bokrok mögött megbújó lejáratot.

Meglepő tisztaság

Volt egy női és férfi részleg, de csak az előbbi volt nyitva. Lemerészkedtünk a lépcsőn, és meglepő tisztaságot találtunk. Semmi szag, néhány nő beszélgetett, de érkezésünkkor készségesen betessékeltek minket az illemhelyekre. Lent már láttuk, miért van zárva a férfiak lejárata, a nőiből át lehet járni abba is.

Az illemhelyen dolgozó nő wc-papírt kínált, az ugyanis nem volt a wc-ben. Miután kijöttünk, megjegyeztük, mennyire tiszta a helyiség. Az egyik nő – valószínűleg ő felelős a rendért – büszkén vette tudomásul.

Beesett az eső, azt kellett reggel felmosnom… Igazából ráférne az egészre egy felújítás, 2-3 wc nem is működik”

– mondta. A nők egymás szavába vágva sorolták, mi minden kellene még az illemhelyre, végigvezettek minket a helyiségekben, és arra panaszkodtak, a férfiak után többet kell takarítani.

Ha ezt nem öblíteném gyakran, büdös lenne”

– mutatta a piszoárt, ami egy esőcsatornához hasonlított. Majd ahogy kiléptünk a wc-ből, végigtörölte utánunk a folyosót, elmondása szerint, ezt minden vendég távozásakor megteszi. Látszott is. Ja, és ingyen volt, vagy legalábbis ingyen lett volna a wc használata, ha tényleg használjuk.

Mire Tapolcáról a belvárosba értünk, kinyitottak az illemhelyek. A Szinva-teraszon kezdtünk, a buszmegálló mögötti wc-nél. Itt is koedukált a nyilvános, egészen pontosan a nőin keresztül jutunk a férfibe. Ebben a mosdóban két nő dolgozott, azonnal hozták a wc-papírt, útba igazítottak. Ez is tiszta volt, leszámítva, hogy lefelé menet éreztünk némi kellemetlen szagot. De bent a már Tapolcán is tapasztalt tisztaság fogadott, az egyik nő itt is mosta a folyosót, a vendégek után a helyiségeket is. Közben egymásnak panaszkodtak a munkáról, de a betérőkkel kedvesek voltak.

Visszatértünk az Erzsébet térre, 10 után már nyitva volt a lejárati kapu. Itt egyedül volt egy nő, aki azonnal a segítségünkre sietett, ahogy leértünk. Megmutatta, merre menjünk, hozta a papírt, miután megköszöntük, visszaült a helyére, a női és férfi wc közti átjáróba. Látszott, szeretné otthonosabbá tenni a munkahelyét: a falon művirágok „nyíltak”.

Irány a Népkert!

Itt kézmosáshoz nem lett volna gusztusunk, néhány elhasznált szappan árválkodott egy műanyag dobozban, de törölköző nem volt sehol. De ez a helyiség is tiszta volt, a turisták előtt nem kell szégyenkeznünk.

Ezután egy illemhely maradt, amit meg kellett látogatnunk, a népkerti. Közvetlenül a buszmegálló mögött, a játszótér közelében. Másodszorra ez is nyitva volt. De senki nem volt lent. Hiába köszöntünk, hiába lestünk be a helyiségekbe, senki nem fogadott minket. Ennek ellenére a wc tiszta volt, szag sem volt. Ami zavaró, a lejáratnál belógnak a növények, azt érdemes lenne lejjebb vágni. A negyedik nyilvános wc után bátran kijelenthetjük, általános, elfogadott rend, hogy a női mosdón keresztül jutunk a férfiba. Az is általános, hogy rendben vannak a miskolci nyilvános wc-k. Legalábbis rosszabbra számítottunk.

Azt azonban nem értettük, hogy miért zárnak be este hatkor, hiszen a belvárosban ezután indul az élet, a hétvégi, esti bulik. Valószínű, jól jönne ilyenkor egy nyilvános illemhely, ahová betérhetne az ember. Mindenképp kapualjkímélő lehetne.

- N. Szántó Rita -