Az Aranyanyuk közé Anna is bekerülhetett

Budapest, Miskolc - Fodorné Vincze Anna is kapott egy Arany­anyu-szobrot, aminek kezében egy rózsaszín ridikül van.

„Hatalmas meglepetés volt, még mindig lebegek…” – árulta el Fodorné Vincze Anna Simonton-terapeuta, mit érzett, amikor az elmúlt héten átvehette az idei Richter Aranyanyu Díj egyik különdíját. Annát lapunk is bemutatta, a megyei kórházban is „visz” terápiás csoportot, és a tagok őt jelölték egészségügyi szakdolgozó kategóriában az elismerésre. Aranyanyu ugyan nem lett, de a Ridikül Magazin különdíját ő kapta meg. Ez egy üvegből készült női szobrocska, az aranyanyuk elismeréséhez képest annyi különbséggel, hogy egy rózsaszín ridikült tart a kezében. A díj mellé pénz is jár, aminek már megvan a helye, könyvkiadásra fordítja a terapeuta.

Ez az útja…

– Persze a pénz csak egy részét fedezi majd a költségeknek, de ez is nagy segítség – mondta Anna. – Gyógyult betegeimet megkértem, írják meg gyógyulásuk történetét, és ezekből áll majd össze a közel kétszáz oldalas könyv. Ezek a történetek biztatást, reményt adhatnak a daganatos betegeknek.

Anna ugyanis a Simonton-terápia segítségével velük foglalkozik. Csoportjaiban olyan relaxációs és imaginációs technikákat sajátíthatnak el az érintettek, amivel csökkenthetik a szorongást, a stresszt, így támogatva az immunrendszerüket és a gyógyulási folyamatokat. „Hinni önmagunkban, bízni a gyógyulásban, terveket szőni, merni nagyokat álmodni” – a csoporttagok ezt tartják a terápia legfontosabb céljának. Az a befogadó, őszinte és pozitív közeg pedig, amit Anna képes megteremteni, már önmagában is gyógyító erővel bír – indokolták meg a különdíját a rendezvényen.

„Daganatos beteg lett az édesanyám, a férjem és a legjobb barátnőm. Akkor azt mondtam, ha ez az utam, akkor elindulok rajta” – magyarázta a terapeuta, miért kezdett el a Simonton-terápiával foglalkozni. Anna a módszert 2010-ben tanulta meg, és azóta Egerben és Miskolcon is tanítja a daganatos betegeknek. „Zseniális terápia, olyan esetekben is működik, amikor az orvos csak 365 napot ad a betegnek… Egy amerikai házaspár találta ki a ’70-es években, akik texasi klinikájukon sikerrel kezelik daganatos pácienseket. A betegek egynegyede me­ggyógyul, egynegyedénél pedig szinten tartható a betegség. A módszer hatása független attól, hogy a betegség milyen stádiumban van. Semmi sarlatánság nincs benne, tudományos alapokon nyugszik. A Simonton-módszerben résztvevők reményt, célokat kapnak” – fogalmazott.

Több mint 15 ezer szavazat

Első találkozásunkkor elmondta, nem szeret szerepelni, jobban szereti a háttérben, csendben végezni a dolgát, de ennek ellenére örült a jelölésnek és a különdíjnak, hiszen így ismertebbé válhat a módszer, amivel dolgozik.

Végül is a Richter Arany­anyu Díj egyik célkitűzése pont ez: az elismerő címet olyan pedagógusok, orvosok, egészségügyben és szociális területen dolgozó nők kapják, akik nélkül nehezen képzelhető el egy jól működő társadalom, mégis alig ismerjük őket, ritkán vesszük észre azt a felbecsülhetetlen értékű munkát, amit nap mint nap végeznek. Az idén is több százan fejezték ki hálájukat és mondtak köszönetet egy-egy jelöléssel mindazért, amit tőlük kaptak, a döntősökről készült kisfilmek alapján pedig csak idén több mint 15 ezren adták le támogató szavazatukat. A Ridikül Magazin különdíjával együtt kilencen vehették át az elismerést november 16-án.

Önálló intézménnyé vált

A Richter Aranyanyu Díj az elmúlt hét évben önálló intézménnyé, közösséggé nőtte ki magát, az Aranyanyuság szinte fogalommá vált.

„Hét év alatt egyértelművé vált, hogy az Aranyanyuk kiapadhatatlan forrására találtunk hazánkban. Több ezer nőnek mondtak köszönetet jelölőik, és mi ezúton köszönjük nekik, hogy kifejezik hálájukat azon nők iránt, akik mindannyiunk életében nélkülözhetetlenek” – hangsúlyozta Rácz Zsuzsa író, a díj megálmodója.

- N. Szántó Rita -