A beruházások költségvetése az idei költségvetés Miskolcon

Miskolc - Elfogadta a város idei költségvetését Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése.

A közgyűlés elfogadta Miskolc Megyei Jogú Város 2018-as költségvetését, amely 39,8 milliárd forint forráslehetőséggel számol, melyből a működési bevételek összege 33,7 milliárd forint. A kiadások tervezett irányzata a bevétellel megegyezik, ebből a működési kiadásokra 32,2 milliárd forint, tartalékra 300 millió forint jut.

Félmilliárddal több

A városüzemeltetési és működési feladatokra több mint 5,2 milliárd forintot terveztek, amely 500 millió forinttal több, mint az előző évi előirányzat.

Több a forrás

A Városgazda Kft. és az MVK Zrt. is magasabb összegből gazdálkodhat idén, mint 2017-ben, illetve kultúrára, közművelődésre, művészeti feladatokra és sportra is több jut. Kulturális feladatokra 2,6 milliárdot, sportra 748 milliót szántak. Az önkormányzat hiteleket is felvesz: a fejlesztési feladatok megvalósításához 1,987 milliárdot.

„Stabilizálódott a város gazdasága, eredményes volt az elmúlt időszak iparosítása, munkahelyteremtése. Nyolc év megfeszített munka után – amely jelentős »romeltarakarítást« is takar – a város stabillá, életképessé vált. Jelentősen nőtt az iparűzési és az idegenforgalmi adó, ami jelzi, hogy a város gazdasága jó úton halad. Az elkövetkező évek nagy feladata lesz a szakképzett munkaerő biztosítása a városban letelepedett cégek számára…” – dr. Kriza Ákos polgármester ezekkel a mondatokkal vezette be a miskolci közgyűlés idei első rendes ülését.

Stabilitás a fejlesztésekben

A közgyűlési ülés legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontja a város 2018. évi költségvetésének elfogadása volt, amely 39,8 milliárd forintos mérlegfőösszeget tartalmaz.

A többtucatnyi hozzászólás közül elsőként Soós Attiláé hangzott el. A Fidesz frakcióvezetője szerint a 2018. évi városi büdzsé mindenkit szolgál, aki a városban él. „Stabilitás van a fejlesztésekben, kiszámíthatóság a mindennapokban és biztonság minden miskolci életében – emelte ki. – Folyamatosan valósulnak meg az elhatározott fejlesztések.” Ezek közül – egyebek mellett – kiemelte a Dr. Kemény Dénes uszoda bővítését. Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője azt hansúlyozta, hogy ő 2010 előtt is tagja volt a testületnek, így tudja, hogy minden évben komoly hitelfelvételről volt kénytelen dönteni a közgyűlés, és minden évben voltak közüzemi díjemelések. „Mára ez a tendencia megfordult, és jelentős anyagi erőket tudunk fordítani a város és intézményei fejlesztésére. Egyértelműen a beruházások költségvetése az idei költségvetés Miskolcon.”

Dr. Simon Gábor, az MSZP frakcióvezetője azt tette szóvá, hogy szerinte a tavalyi költségvetésben 18 milliárd, az ideiben pedig 1,5 milliárd forint hiány szerepel, miközben a városvezetés egyensúlyról beszél.

Mint mondta, örvendetes, hogy jelentősen nőttek az adóbevételek, de hol vannak igazából ezek a pénzek? – tette fel a kérdést. Véleménye szerint közös célkitűzéseknek kellene kiviláglania a költségvetésből. Például, hogy mit teszünk azért, hogy itt maradjanak a fiatalok. Bérlakások kellenének, jó minőségű utak, a környezetvédelmet szolgáló fejlesztések.

Többet az időseknek

Jakab Péter, a Jobbik frakció­vezetője szerint szégyen, hogy Miskolcnak olyan vezetése van, amely leszavazza a város dolgozóinak béremelését, pedig a Jobbik olyan javaslatot tett az asztalra, amely a központi költségvetést és nem a helyit terhelné. Mint mondta: „a város igazi versenyképessége ott kezdődik, hogy a városban élők versenyképes fizetést kapnak”.

Nagy Korsa Judit, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint semmi szükség az öndicséretre, mert a képviselőknek ez a dolga. Megkérdezte, hogy miért nem jut kicsivel több a büdzséből a rászoruló idősekre.”

Egyensúly a büdzsében

A városvezetés nevében dr. Kiss János alpolgármester válaszolt a felmerültekre.

Mint mondta, 2010 előtt eleve hiányra tervezték a költségvetéseket és ez okozta a 35 milliárdos adósságállományt. A mostani költségvetésben 39,8 milliárd forint áll mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. Tehát az egyensúly adott. „Csak megtérülő beruházásokra vettünk fel bármikor is hitelt” – jelentette ki. Mint mondta, 100 milliárd forint működőtőke is érkezett a városba, ami komoly hátteret jelent a város fejlődéséhez. A befektetők azt látják, tapasztalják, hogy érdemes ebben a városban jelen lenni, ide befektetni. Ezáltal lehet a miskolci gazdaság fejlődési üteme kétszerese az országosnak.

- Szaniszló Bálint -

Kérdés és válasz

Nagy Korsa Judit (Demokratikus Koalíció): „Miből és hogyan tartja fenn a város az új Diósgyőri stadiont? Számoltak-e már a költségekkel?”

Dr. Kriza Ákos (polgármester): „Eddig is volt stadionunk, más sportlétesítményünk, azt is fenntartottuk. Az új stadion fenntartását is megoldja a kormány és a miskolci önkormányzat.”

Elutasított indítványok

Nagy Korsa Judit és Tompa Sándor, a Demokratikus Koalíció képviselői Javaslat a távhődíjak csökkentése címmel nyújtottak be önálló képviselői indítványt a közgyűlés ülésére.

Ugyanezt tette Jakab Péter, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióvezetője, aki egyrészt azt szerette volna elérni, hogy a közgyűlés határozatban határolódjon el attól, hogy migránsokat telepítsenek le Miskolcon, másrészt azt szerette volna elérni, hogy felterjesztési joga gyakorlásával a közgyűlés állást foglaljon a miskolci munkavállalók országos szinthez hasonló béremelésének segítése érdekében.

[related-post post_id="3783036"]