Ne felejtsük el, ahogy dédanyáink készítették

Miskolc - Megannyi népi mesterséggel ismerkedhettek meg a látogatók szombaton Diósgyőrben.

Kicsit visszaugrottunk az időben, abba a korba, amikor még az emberek maguk faragták a fakanalaikat és teknőiket, maguk szőtték a szőnyegeiket, maguk sütötték a kenyerüket, és ha a lányuk férjhez ment, akkor maguk készítették el gyönyörű, gyöngyös koszorúját.

Szombaton rendezték a Diósgyőri Kézműves Alkotóházban a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák V. Országos Hétvégéjét. A nemzetközi rendezvény mottója találóan: „A holnap örökségének átadása”.

Gyöngyös koszorú

Az alkotóház udvarán vidám a hangulat, bepillantást nyerhetünk a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület népi kézműveseinek munkájába, akik nemcsak megmutatják, de meg is tanítják az érdeklődőknek szakmájuk fortélyait.

Igen népszerű Sápi Jánosné pártakészítő asztala, ahol főleg a kislányok vállalkoznak gyöngyös koszorú készítésére.

– Egyéni vállalkozóként esküvői kellékekkel foglalkoztam, de megismerkedtem a népi koszorúkkal és pártákkal. Gyűjtésből származó koszorúkat tanulmányoztam, és teljesen egyedül tanultam meg, hogyan kell készíteni. Mezőkövesden lakom, úgyhogy a matyó menyasszonyi koszorú lett az egyik kedvencem, de az ország más tájegységeinek koszorúit és pártáit is készítem. Nem könnyű munka, de nagyon szép – ­teszi hozzá Sápi Jánosné.

Boldogi rózsa

Az egyesület tagjai a finom étkekről is gondoskodnak. Fekete Sándorné például boldogi rózsát készít. Ne higgye senki, hogy valamiféle virágról van szó, mert csak az alakja hasonlít rózsához, igazából palacsintaszerű tésztából sütött könnyű desszert.

– A tévében, Marcsi műsorában láttam, hogyan készítik, annak idején a huszárokat kínálták ezzel, és Boldog községből származik. A férjem készíttette el hozzá a nyeles vasformát. Ezt beleteszem a forró olajba, aztán az előre kikevert tésztába, majd ismét az olajba, és ezt a különleges formájú, nagyon könnyű tésztát kapjuk. Lekvárral és porcukorra fogyaszthatjuk – magyarázza az asszony, közben a keze fürgén jár. Szükség is van rá, hiszen a boldogi rózsát sokan szeretnék megkóstolni.

A múltunk egy darabja

A szorgos kezű népművészek között megtaláljuk Gergye Zoltánt, a Fügedi Márta népművészeti Egyesület elnökét is. Mint mondja, ő nemsokára kenyeret fog sütni a kerti kemencében, teljes kiőrlésű lisztből. Szeretné, ha a vendégek a kenyérsütés fortélyait is megismerhetnék.

– A mai rendezvény tulajdonképpen európai felhívásra született, aminek az a célja, hogy a kézművességet ünnepeljük. Mivel a mi profilunk a népművészet, ezért ezt mutatjuk meg. Itt van az egyesület 10-15 kézművese, itt vannak a játszóházvezetőink is öten-hatan, és vannak olyan tagjaink , akik sütnek-főznek. Látogatóink megismerhetik többek között a fazekasságot, a gyöngyfűzét, a fafaragást, szövést és csipkeverést. Délután pedig Csiszár István és tanítványai érkeznek az udvarba, hogy népzenei koncertet adjanak – sorolja az egyesület elnöke, hangsúlyozva: ha elfelejtjük ezeket a népi kézműves mesterségeket, akkor a múltunk egy darabja vész el.

- Hegyi Erika -