„Sajnos eltávolodtunk az anyatermészettől”

Miskolc, Kecskemét - Belehalt az osztály­kirándulásba a kecskeméti állatkert vemhes szurikátája.

Tragédia történt a kecskeméti állatkertben, ahol az egyik iskolai csoporttal kiránduló gyermek az intések ellenére benyúlt a ketrecbe. Ezt követően állítólag megharapta a fiút Zara, a várandós szurikáta, mire a gyermek úgy földhöz vágta az állatot, hogy az aortarepedés miatt kölykeivel együtt azonnal elpusztult.

Felháborodás

Az eset bejárta a világhálót, és felháborodott az internet népe, voltak olyan topikok, amelyek kommentelői a szemet szemért, fogat fogért elvét vallva, ha tehetnék, halálra ítélnék ezt a gyermeket. Az egyik hírportál az eset pszichológiai tanulságait boncolgatja és rávilágít, hogy az állatok iránti együttérzésünk gyakran erősebb, mint az embertársaink iránti empátiánk. De vajon mi vezet oda, hogy halált okozzon az iskolai csoportból egy gyerek az állatkertben? Vajon, hogy lehetne megelőzni a hasonló esteket? Ilyen kérdésekkel kerestük meg Molnár Attilát, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark vezetőjét, aki szerint az emberek többsége teljesen eltávolodott a természettől és ennek a következményei az ilyen megrázó balesetek.

– A fiatalok olyan művi, virtuális, urbanizált világban cseperednek fel, melynek semmi köze a valósághoz, és ha valamilyen váratlan fizikai kontaktus éri őket bepánikolnak – magyarázta Molnár Attila, aki szerint a gyerekekben óriási a birtoklási vágy, nem érik be azzal, hogy megfigyeljék az állatot, ők érinteni, simogatni, megfogni akarják. Molnár Attila, azt tanácsolja, ne ítélkezzünk, úgy véli a történtek bizonyára megviselték a fiút is, aki lehet, hogy egész életén keresztül cipelni fogja ezt a fájdalmasan súlyos emléket.

Birtoklási vágy

– Nem véletlenül vonatkoznak szigorú szabályok a látogatókra. Az egyik legfontosabb alapelv, hogy nem kell a fizikai kontaktust keresni. Ne a materiális vágyak vezéreljenek minket, hanem a természet és az élővilág iránti tisztelet – érvelt a szakember, aki szerint szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy fennmaradjon bolygónk élővilága, és hogy ne sajátjának tekintse, hanem tisztelje és óvja az ember a természet kincseit. Az állatkertekben a világ ­számos pontján élő különböző fajok egy-egy példányát tudjuk élőben megtekinteni és életmódjáról információkat szerezni, de ahogy a vadon ­lakóit sem szokás simogatni, úgy a ketrecekbe, akváriumokba sem szabad benyúlni, hiszen minden élőlénynek megvan a maga intim zónája.

- JA -