A gobelin hímzésből nyeri friss életerejét Miskolcon

Miskolc - Hobbija harminc éve élteti Edit nénit, aki járni már csak bottal képes, de az ujjai még mindig fürgék.

Fiával közös Hejő-parki otthonába invitált bennünket az idős hölgy, ahol az elmaradhatatlan teasütemény mellett, alkotásairól mesélt. „Jelenleg húsz gobelinem lóg a falon mindenféle méretben, de most is dolgozom éppen kettőn, ami majd hetek múlva készül el. Már többet elajándékoztam a családomnak és mivel nincs sok pénzem, gyakran az orvosaimnak is képpel fizetek. Élmény, hogy kihímezhettem a Lila ruhás nőt, Cinka Pannát és a Tengeri hántást. Évekkel ezelőtt találtam meg Lechner Ella festőművésznőt, akitől az alapokat rendelem, de már ismer és ajándékba is kaptam tőle hímezni valót. A színes fonalak beszerzésében pedig a fiam segít, mert én már nem nagyon tudok kimozdulni,” – osztotta meg velünk Székely Lászlóné.

Szívesen hagyná az utókorra

Megtudtuk, hogy Edit néni egyfajta családi tradícióba tanult bele. „A tűgobelin technikát még édesanyámtól lestem el, de húgom és megboldogult férjem is szépen hímzett, a nővérem pedig csodálatosan horgol. Korábban riseléssel is foglalkoztam, de most, hogy már rosszabb a szemem, maradt a gobelin. A fiam és a menyem közösségi ember, úgyhogy rajtuk keresztül tudja néhány ismerősöm, hogy kézimunkázom, de egyébként csak a szűk család.

Egészségügyi gondok

Egyszer volt Hejőcsabán egy kiállításom, mert korábban ott dolgoztam az általános iskolában gazdaságvezetőként és a kolléganőim meghívtak. Gondoltam rá, hogy elmegyek a húgommal az öregek napközijébe, elviszek magammal néhány gobelint és ha valakinek van kedve hozzá, akkor megmutatom nekik, hogy kell ilyet csinálni. Aztán sajnos közbejött, hogy szívbillentyűt tettek be nekem és amikor rosszul hajoltam, eltört a csigolyám,” – mondta a hetvenkilenc éves néni.

DA

[related-post post_id="3901704"]

[related-post post_id="3901742"]