Soha nem látott feltárás Szádváron

Szádvár, Szögliget - Ami most előkerül a földből, azt fogják bemutatni a Nemzeti Kastély- és Várprogram beruházása után.

Tíz éve már, hogy a Szádvárért Baráti Kör önkéntesei és a Herman Ottó Múzeum szakemberei rendszeresen végeznek feltárásokat, ásatásokat és állagmegóvó munkálatokat megyénk legnagyobb romváránál, Szádváron. Most azonban minden eddiginél nagyobb munka valósulhat meg állami támogatással.

Szeretnénk megtartani a ligetes, fás szerkezetét a várnak.” Gál Viktor

Romkonzerválás

Márciusban már írtunk róla, hogy a baráti kör tagjai nagyon lelkesek és izgatottak, hiszen kiderült, hogy a romvár is része a Nemzeti Kastély- és Várprogramnak, a Magyar Állam első körben 300 millió forintot fordít arra, hogy a jelenleg életveszélyes és csak saját felelősségre megközelíthető végvár látogatható turistalátványosság legyen.

Jelenleg Szádvár megközelítése egyébként is csak némi túrázási gyakorlattal rendelkezők számára ajánlott igazán, bár valahogy mi is feljutunk az egykori bejáratig – hogy aztán rögtön belefeledkezzünk a kilátásba –, de percekig csak a szervezetünk oxigénszintjét próbáljuk visszanyerni. A fejlesztés után a feljutás is könnyebb lesz picit, bár az első ütem után még mindig inkább a bakancsos turisták célpontjának szánják Szádvárt, meséli Gál Viktor, a miskolci Hermann Ottó Múzeum munkatársa, az ásatás vezetője.

A régészek már július elejétől dolgoznak a romvárnál, ottjártunkkor a felső várban már csak egy kutatóárokban ástak, illetve Gál Viktor végezte a dokumentálást, a többiek már az alsó várba helyezték át a székhelyüket.

– Ez hazánk egyik legnagyobb magaslati várromja, fénykorában 1100 négyzetméter volt az alapterülete több szinten. A Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft. megbízásából végzünk megelőző feltárást a koncepció által kijelölt területeken. A cél a megkutatott területek romkonzerválása lesz majd, egy biztonságossá és látogathatóvá tett épület kialakítása. Eddig a területnek nagyjából az öt százaléka volt kutatva, a fejlesztés után átlépjük a tízet, megközelítjük a tizenötöt – magyarázza.

A vár történetét a feltárások és az írásos anyagok alapján próbálják rekonstruálni, mindkettő terén van még bőven keresnivaló, ugyanis nagy mennyiségű írásos anyag áll rendelkezésre, amelynek egy részét még át sem nézték, a várrekonstrukció után pedig folytatódnak majd az ásatások is.

Három kilátópont

Szervezett turistautakat terveznek, amelyeket követve fel lehet majd menni például a Német-bástyára, amely kilátópontként funkcionál majd. A várnak ez a pontja az, ahonnan olyan jó a kilátás, hogy a környéket kutató Bubenkó Gábornak sikerült a Füzéri várat is lefényképeznie, amely légvonalban 58 kilométerre van. De ezen kívül két másik kilátópontot is terveznek a felső várban. A Német-bástyával szemben a kerek, rondella kialakítású Lisztes-bástya található, itt gabonát, lisztet tároltak, ez volt az első feltárása a baráti körnek, amikor dolgozni kezdtek. Beljebb a Csonka-bástya amely az elhíresült, 450 évvel ezelőtti ostrom során sérült meg, amikor a Szögligeten szobrot kapó Patócsy Zsófia úrnő védte a várat. De van itt szabóház melletti, és konyha melletti bástya is például, ugyanis a könnyebb beazonosíthatóság kedvéért a legközelebbi épületről, vagy a felhasználása alapján nevezték el ezeket.

– A turistautak mellett azért szeretnénk megtartani a ligetes, fás szerkezetét a várnak, ahogy mondtam itt nem egy visszaépítés a koncepció, mint a diósgyőrinél, vagy Füzéren, hanem a feltárás alapján készülő konzerválás minimális hozzáépítéssel – mondja az ásatás vezetője, aki a füzéri ásatásokat is vezeti.

A középső várban megcsodáljuk az egykori belső kapu köveit, az élelmiszer tárolására használt pincék és a szintén föld alatt működő kimérés nyomait. Szemben a központi kaputorony, amely háromszintes volt, mellette látható lesz majd a most még a földön pihenő perselykő is, amelyen keresztül a felvonókaput mozgatták.

Szegényebb leletanyag

A hetvenméteres szintkülönbséget az alsó és felső vár között felvonószekeres megoldással hidalták át, a várprogram része, hogy ezt az úgynevezett csigát is bemutassák majd a nagyközönség számára. A korábbi ásatások során gazdag leletanyag került elő, amelyek egy része Szögligeten megtekinthető, míg a nagyobb fele a múzeum raktárában pihen. Most sincs hiány azért leletanyagban, de aránylag leletszegény ásatás folyik éppen, hiszen elsősorban az épületrészeket bontják ki és kevésbé koncentrálnak azokra a kultúrrétegekre, ahonnan megfelelő leletanyag kerülhetne elő.

Gál Viktor azért mutat nekünk néhány tárgyat, így egy kést, amelynek szokatlan módon a fanyele is megmaradt, ahogy az apró szegecsek is benne, üvegpalackok töredékeit, illetve ablakszemek részeit, amelyekből a nagy ablaktáblák összeálltak, valamint egy lándzsa és egy ólomgolyó öntésére szolgáló forma felét. Ezen kívül kerámiaanyag, állatcsontok, vas­szegek kerültek elő a földből.

A feltárás augusztus végéig tart előreláthatólag, a rekonstrukciós munkák kivitelezése 2019-ben indul el, és 2020-ra fejeződik majd be a tervek szerint.

Horváth Imre

[related-post post_id="3809402"]