A múzeumra bízná kincseit az alsótelekesi művész

Alsótelekes - Folyamatosan képzi magát, tanul és alkot Ancika, a nyugdíjas tanítónő.

A népművészet számos ágában kipróbálta már magát Juhász Béláné, Papp Anna, aki már kisgyermekként átélhette édesanyja és nagymamája mellett az alkotás örömét. Felmenői ugyanis gyönyörűen hímeztek és varrtak.

A folklór világával, később fiatal tanítóként is kapcsolatba került, most pedig egymás után kapja a megtisztelő elismeréseket a 75 éves asszony, akit a Fügedi Márta Népművészeti Egyesületben csak Ancinak szólítanak alkotótársai és barátai.

A Duna Palotába kerültek

– 2000-től, tehát közel húsz éve tartozom az egyesülethez, azóta számtalan tanfolyamon, képzésben, képzőművészeti táborban is részt vettem, rengeteget fejlődtem és sok kiemelkedő tehetséggel megáldott embert ismertem meg soraikban- méltatta a Fügedi Márta nevét viselő népi művészek körét Ancika, akinek munkáit a közelmúltban bemutatták a fővárosban a Duna Palotában a Magyar kézművesség – 2018 valamint Mátyás király és kora – kézműves szemmel című kiállításokon is.

Ancika otthonában két szoba is múzeumi raktárként üzemel, ide kerülnek azok a kiállításra szánt autentikus holmik, melyeket eddigi élete során felhalmozott.

Rengeteg értéket, használati tárgyakat, népviseleti ruhákat, szőtteseket szeretne megőrizni az enyészettől és átörökíteni az utókorra. Páratlan állandó kiállítást lehetne berendezni valamelyik parasztházban szülőfalujában vagy valahol a térségben , ám még nem oldódott meg, a komoly eszmei és anyagi értékkel is bíró tárlat sorsa.

Korán kezdte a kutatást

– Abban bízom, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeumban lesz majd helye, ennek a vagyonnak, amit életem során felhalmoztam, úgy vélem az intézmény munkatársai figyelemmel kísérik a munkámat és fogadni fogják ezt a sok tárgyat, ha eljön majd az ideje. Már fiatal tanítónőként is gyűjtöttem a kézműves darabokat. A környezetórán törekedtem az ismeretterjesztésre, kutattam és teret adtam ám a helyismeretnek is, igyekeztem bevezetni tanítványaimat a népművészet csodálatos birodalmába, még kiállítást is szerveztünk akkoriban – idézi fel büszkén aktív éveit.

Folyamatosan tanul

– Szeretném, ha megismerné az utókor ezt a kincset, amit eleink ránk hagytak. A szövőszék mellett régi, eredeti textíliáim is vannak, a terítők, fali díszek, öltözetek is mind kiváló minőségű, egyedi kézműves darabok, ezek még bőven a tömegáruk előtti korszakból maradtak ránk- hangsúlyozta Anna néni, aki igen aktív, terítőt, fali futót és párnát is készít, napjainkban emellett tojást fest, számtalan tájegység jellegzetes motívumait ismeri és alkalmazza munkája során.

A derűs, vállalkozó kedvű idős népművész életfilozófiája is igen pozitív, nyugdíjas tanítóként is azt vallja, egy életen át kell tanulni, ezért most is rengeteg új ismeretet szív magába, miközben megállás nélkül készíti a szebbnél-szebb abroszokat, hogy átörökítse egy letűnt kor gazdag szimbólumvilágát a következő generációk és a népművészet szerelmesei számára.

ÉM-JA