Abaúj útra kelt az önellátás irányába

Szanticska - A Szikszói járáshoz tartozó települések mutatták be saját portékáikat Szanticskán.

Helyi termékek sorát kínálták nekünk a III. Szikszói Járási Napon, amelyet idén a vadregényesen szép, ám majdnem lakatlan Szanticskán hívtak életre.

Az abaúji kisváros önkormányzati cége a szikszói kertészet is bemutatkozott a szanticskai eseményen. A befőttekkel, szörpökkel, lekvárokkal és friss primer áruval megrakott szikszói pavilon minden terméke a start munka­program eredménye. Az abaúji földeken vetnek, kapálnak, gyomlálnak, locsolnak, betakarítanak, a befőző házban pedig feldolgozzák a természetes úton előállított finomságokat a közmunkások. Az így megtermelt javakat általában a helyi piacon értékesítik, de rendszeresen részt vesznek újabban a Miskolci Termelői Napokon is. Az önkormányzati vállalat egyik legfontosabb célkitűzése, hogy elnyerjék végre a hivatalos biominősítést is, ám, ahogy korábban több ízben is hírt adtunk róla, ez korántsem zökkenőmentesen elérhető cím, hiszen hiába nem alkalmaznak vegyszereket és kizárólag természetes összetevőkből álló lemosó és permetleveket vetnek be, mégis pihennie és tisztulnia kell a földnek, mert korábban ezen a területen is alkalmaztak műtrágyát.

Ezerarcú levendula

– Itt semmilyen vegyszerezés nem megengedett, nem az a lényeg, hogy felfújt, nagy árút, hanem hogy tápértékben, vitaminban gazdag zöldséget és gyümölcsöt termeljünk, olyat, amit odaadnánk saját gyermekeinknek is – magyarázta Bancsók Melinda, a kertészet munkatársa, aki azt is elárulta, a közmunkából élő asszonyok itt ismerkedtek meg az ezerarcú levendulával. Az intenzív illatú növényből számos finomság, szörp, lekvár is készíthető, ám azt is érdemes tudni, hogy szárított virágzata az egyik leghatékonyabb fegyver molylepke ellen.

– Én mióta minden ruhásszekrénybe teszek levendulával megtömött párnácskát, elkerülik otthonomat ezek a kártékony lepkék – érvelt egy asszony.

Só- és cukortartókat, edényeket, bögréket, pálinkás laposüvegeket, vázákat és ezer apró, kedves tárgyat láttunk a homrogdiaknál.

A népművész munkái

– Sokféle agyagkerámiát hoztunk, és a befőzőházunk termékeiből is kínálunk ízelítőt. Nagyon szerteágazó az önkormányzatunk tevékenysége, sertést és baromfit is tartunk. Ez a rendezvény szerintem a járás leghatékonyabb csapatépítő tréningje – érvelt Juhász Gábor, Homrogd vezetője, aki úgy véli, az általa vezetett községből hamarosan eltűnhet a közmunka, ugyanis egyre többen megállják helyüket a munkaerőpiacon, az önkormányzat pedig kénytelen állást kínálni azoknak, akik korábban közmunkásként tevékenykedtek Homrogdon. Juhász Gábor azt is hangsúlyozta, minőségi munkahelyek jöttek létre a faluban, ahol már az is fejtörést okoz olykor, hogy ki nyírja le a füvet. A faluban tevékenykedik egyébként egy népművész is, Meixner mester is, akinek munkáit nem csak a turisták csodálják meg, hanem a miskolci egyetem hallgatói is rendszeresen homrogdi korsókkal koccintanak a szakesteken.

Értékes helyi termékek

Nagy Miklós, Gagyvendégi polgármestere viszont úgy gondolja, településükön még egy ideig biztos szükség lesz a közmunkaprogramra, amelynek keretein belül igyekeznek értékteremtő tevékenységet végezni. Friss terméseiket a közétkeztetésben hasznosítják, és amikor csak tehetik adakoznak a rászorulóknak.

Demeter Ervin is belevetette magát a forgatagba, leghosszabban a homoktövisből és céklából készült termékeknél időzött. A kormánymegbízott érdeklődésünkre elmondta, nemcsak azért fontos ez a rendezvény, mert bemutatja a közmunkaprogram gyümölcseit, hanem azért is, mert aki ide kilátogat rájön, milyen magas minőségű helyi termékek léteznek és ezek az önkormányzatok már sok fontos lépést megtettek az önellátás felé.

Juhári Andrea