Az orvos, aki lelkiismeretes

Miskolc - Dr. Felszeghi Sára egyetemi docens, foglalkozás-egészségügyi orvostan szakfelügyelő, a beszélgetésre pontosan érkezik. Nagyon elfoglalt, de örömmel beszél hivatásáról, a foglalkozás-egészségügyről, mert azt mondja: szívügye. Interjú: Dr. Felszeghi Sára főorvos, egyetemi docenssel.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat egy prevenció is lehet népegészségügyi szempontból.

„Jóformán ez az egyetlen olyan szakma az egészségügyön belül, a foglalkozás orvostan, ami a megelőzéssel foglalkozik, az aktív lakosság körében” – fogalmazza meg.

Melyek a sajátosságai az Ön szakmájának?

Jóformán ez az egyetlen olyan szakma az egészségügyön belül, a foglalkozás orvostan, ami a megelőzéssel foglalkozik, az aktív lakosság körében. Úgy az elsődleges megelőzéssel, aminek az a célja, hogy azokat a kockázatokat, amik az egészséget károsítanák, azt kiszűrjük, lehetőség szerint megszüntessük, vagy a minimálisra csökkentsük. A szekunder, vagy másod­lagos prevenciónak az a célja, hogy a különböző betegségeket, vagy az azt megelőző állapotokat, például nőgyógyászat esetében a citológiai lelet ha P3-as, – ez egy megelőző állapot – mi időben kiszűrjük. Lehet hogy a páciens még nem ment volna nőgyógyászhoz, de a munkaalkalmassági­hoz mi kérjük. Tehát különböző betegségeket, amelyek akár foglalkozásból erednek, akár úgynevezett sorsszerű megbetegedések, ha minél korábbi fázisban kiszűrjük, ennek nagy jelentősége van: a korai stádiumban elkezdett kezelések sokkal hatékonyabbak és sokkal ritkábban alakulnak ki szövődmények.

Okozhat a munka is megbetegedést?

Számos olyan betegség van, ami a munkavégzésből is eredhet, például a stressz következményeként jelenik meg a magas vérnyomás, és bár munkavégzésből eredő betegségnek is tekinthető, mégsem tudjuk foglalkozási betegségnek tekinteni, mert a magánéletben is lehet valaki stresszes. Foglalkozási megbetegedést, ahogyan a nevében is benne van, a foglalkozás okoz. Nem szabad megfeledkezni a foglalkozás-egészségügynek arról az ágáról, ami az úgynevezett harmadlagos megelőzéssel jár. Ez azt jelenti, hogyha már kialakult egy betegség, akkor lehetőség szerint annak ne alakuljanak ki szövődményei, vagy az állapot ne rosszabbodjon. Ez a gondozás, illetve a munkahelyi rehabilitáció.

Sokan azt mondják, hogy a gondozás az egy párhuzamos ellátás, hiszen ott van a háziorvos.

De ez egyáltalán nincs így. Ha egy munkavállaló reggel pihenten elmegy a háziorvosához, megmérik a vérnyomását, és normális, a háziorvos nem fog gyógyszert írni. De ha ugyanez a páciens munka közben, amikor terheli a szervezetét, az idegrendszerét, és lehet, hogy jelentősen megnő a vérnyomása – ez az, amikor életmódra szabottan lehet megállapítani a terápiát. Ilyenkor mi írunk a háziorvosnak, hogy ilyen értéket tapasztaltunk – vagyis jelzünk.

Önök mennek a munkahelyekre, vagy a munkavállalók keresik Önöket?

A foglalkozás-egészségügynek különböző feladatai vannak. Az egyik, ami a kockázatelemzést illeti, azt jelenti hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos elmegy a munkahelyre, megnézi hogy milyen, akár a környezetből, akár a munkafolyamatból adódó nehézségek vannak, melyek az egészséget kockáztatják, vagyis egészségkárosodást okozhatnak.

Mit szól ehhez a munkáltató?

A munkáltatónak van egy feladata: mégpedig a Törvény írja elő – munkavédelmi törvény –, hogy a munkáltató köteles a munkavállalójának, a munkához szükséges feltételeket biztosítani. Ehhez nem biztos, hogy megvan a szakértelme, ezért szakértőnek jelen esetben itt van a foglalkozás-egészségügyi orvos. Mi segítjük a munkáltatót abban, hogy ezeket, vagy azokat a kockázatokat hogyan kerüljék el. Van olyan amikor a munkavállaló jön hozzánk, úgynevezett munkaköri alkalmassági vizsgálatra. Ez mindenkor a rendelőhöz kötött. Mert teljes körű vizsgálatot kell ­végezni a páciensen akkor, ha lelkiismeretesek vagyunk. Ki tudunk szűrni olyan sors­szerű megbetegedéseket, aminek esetleg még nincsenek tünetei. Ezért mondom, hogy mi, foglalkozás-egészségügyi szakemberek végezzük a felnőtt lakosság körében a legnagyobb prevenciós munkát. Ez népegészségügyi szempontból is egy nagyon jelentős szűrésnek minősül.

Jól tudom, hogy önök végeztek egy felmérést?

Igen, és azt tapasztaltuk, hogy az összes krónikus megbetegedésnek a 31 %-át a foglalkozás-egészségügy szűri ki. Nagy a szerepünk, népegészség­ügyi szempontból is.

Mindenkinél más-más vizsgálatokat végeznek, vagy egy általánosat? Vagy mindegy, hogy valaki könyvtáros, vagy fizikai munkát végző gyári munkás?

Nem, nyilván egy fizikai munkát végzőnek a vizsgálata más területre is kiterjed. Nekem rendelet szabályozza, hogy milyen vizsgálatok szükségesek egyes munkakörökhöz, de senki nem tiltja, hogy egyéb vizsgálatot végeztessek, ha úgy ítélem meg, hogy valamilyen rejtett betegsége van. A vércukorvizsgálat nem előírás, de ha magas a vérnyomása, megnézem a cukrát is, és ha kell továbbküldöm. Ez nemcsak kötelesség, hanem egy nagy-nagy lehetőség, úgy az orvosnak, mint a munkavállalónak. Abban bízom hogy foglalkozás-egészségügyi orvosok megbecsülése a jövőben nőni fog.

B. Tóth Erika

[related-post post_id="3948587"]

[related-post post_id="3945384"]