Se nem mókus, se nem nyúl, mi az?

Miskolc - A csincsilla éjszakai állat, és szívesen por­fürdőzik a homokban, de nem igényel komolyabb­­­ törődést.

Brezovszky Ákos nagy tapasztalattal rendelkezik a házi kedvencként tartott rágcsálók tenyésztése terén. Kisállat rovatunkban először törpesünjeivel tűnt föl, most pedig egy különleges fajról, a csincsilláról mesél nekünk, amely csak küllemében hasonlít a nagyobb hörcsögökre vagy törpenyulakra, valójában teljesen önálló fajról van szó.

Sok színváltozata ismert

– Hatéves koromban kaptam az első pár aranyhörcsögömet és egészen rabul ejtettek. Aztán a teljes rágcsálópalettán végigmentem. Kezdetben Hollandiából szereztem be őket súlyos százezrekért. Valamiért nagyon vonzottak ezek a kis gombszemű, aranyos és értékes emlősök. Kihívásnak érzem a tenyésztésüket. Egy időben Miskolcon még állatkereskedésem is volt, de a munkám miatt nem tudok már akkora állományt fenntartani. A csincsilla kifejezetten a genetikai állománya miatt tetszett meg. Itthon a legértékesebb a Blue Diamond színváltozat, de léteznek olyan párosítások, ahol húsz-harminc féle színváltozat is születhet. Sosem lehet előre tudni, éppen melyik fog jönni és ez nagyon érdekessé teszi a tenyésztését, amiben különösen az északi országok – Hollandia, Finnország, Norvégia és Kanada – járnak az élen – kezdte a beszélgetést Ákos.

Nem igazán szapora

– Érdemes tudni, hogy a csincsilla a többi rágcsálóhoz képest nagyon lassú szaporodású állat és viszonylag kevés kölyke van. 114 nap, azaz több mint három hónap vemhesség után maximum négy kicsit hoz a világra, de inkább az egy-kettő kölyök az átlagos. Viszont a fialás után néhány órával már újra képes a párzásra, és sokszor úgy neveli a kicsiket, hogy már vemhes a következő alommal. Egy évben kétszer tud fialni és viszonylag sokáig, 10 éves korig is elél, de a tenyésznőstényeket ötéves koruk után már nem nagyon használják – magyarázta a szakember.

– A csincsillák tartásához egy közepes vagy nagyobb méretű függőleges típusú ketrec szükséges, legalább 60x60x60 centis, mert mozgékony állatok. Tenyésztéskor általában vízszintes ketrecbe helyezem át őket és létrehozok egy kolóniát. Hagyom, hogy az egy hím és négy-öt nőstény közösen nevelje a kicsiket, de más tenyésztők inkább párokban gondolkodnak. A ketrecbe magasra el kell helyezni egy pihenőpolcot, esetleg egy vastag faágat, és 25 fok fölött valahogy meg kell oldanunk a hűtést. Ezenkívül fogkoptató köveket vagy erősebb szálú szénát kell adni a rágcsálóknak, mert a foguk állandóan nő. A csincsilla nagyon érzékeny gyomrú állat, ezért nem lehet sokféle étellel etetni, mint egy hörcsögöt, egeret vagy patkányt. Létezik egy alap gyári csincsillatáp, amit érdemes kiegészíteni nagyon kevés gyümölccsel. A széna azonban különösen lényeges számukra, és hogy mindig legyen előttük tiszta ivóvíz – hangsúlyozta a tenyésztő.

Szép, de érzékeny a szőre

– A különleges kisemlősnek léteznek előnyös és a tartás szempontjából kevésbé kényelmes tulajdonságai, ezért nem mindenkinek ajánlanám. A csincsilla éjszaka aktív, ezért az alvóhelyünk mellé semmiképpen ne helyezzük a ketrecét. Sajnos gyakori, hogy nagy port csinál, mert a prémje számára szükséges a nagyon finom kvarchomokból készült porfürdő. Viszont szőrzete olyan sűrű, hogy semmilyen élősködő nem képes megtelepedni rajta, ezért vált részben a szőrmeipar áldozatává a faj. Az emberrel általában kedves, nem harapós, különösen, ha fogságban, emberek társaságában nőtt fel. Azonban nem érdemes sokat simogatni, mert a kezünkön található zsírrétegtől károsodik a bundája – emelte ki búcsúzóul Brezovszky Ákos.

ÉM-DA

[related-post post_id="3945587"]