A gyomnövénynek sem a levelét vágjuk le, hanem gyökerestől húzzuk ki a földből

Miskolc - A holisztikus orvoslás a gyökeret keresi, a betegség okait kutatja. Interjú: Hegedűs Ágnes holisztikus orvossal.

Hegedűs Ágnes reumatológusként dolgozott Budapesten egy nagy forgalmú rendelő intézetben. Azt látta, hogy nagyon kevés idő jut egy betegre, ám ő szeretett volna többet tudni a páciensről. Megérteni, hogy honnan erednek például a fájdalmai. Erre nem volt lehetőség, ezért nagy döntést hozott: Miskolcra költözött, és megnyitotta a borsodi megyeszékhelyen az első olyan rendelőt, ahol az ember egészét vizsgálják, ha bármilyen panasszal érkezik is. Kora reggel érkezem a rendelőbe, mert később nem lenne időnk beszélgetni – a doktornő kedvesen fogad, kávéval kínál.

Fel kell ismerni a stresszt, és meg kell tanítani a kezelését a páciensekkel .” Hegedűs Ágnes

Azt, hogy rendelőben vagyunk, csak egy vizsgálóágy mutatja, mert egy barátságosan berendezett lakrészben vagyunk.

– Úgy szeretnék segíteni a pácienseimnek, hogy nemcsak a fizikai tüneteket enyhítem, hanem a probléma gyökerét keresem. A gyomnövényeknél is így van, hogy nem a növény levelét vágjuk le, hanem kihúzzuk gyökerestül. Most már mondhatom, hogy évtizedes tapasztalatom van, és látom azt, hogy a valódi gyógyulás akkor következik be, ha a beteg életerejét, optimizmusát visszaadjuk –mondja Ágnes mosolyogva.

Hogyan tudja visszaadni?

Az immunrendszeren keresztül. Nagyon divatos ma arról beszélni, hogy a betegségeknek lelki okai vannak. Ami így is van, meg nem is. Ez ettől komplexebb. Sokan eltúlozzák, sokan viccelnek ezzel, hogy például a lábtörésnek milyen lelki oka van? Pedig van. Minden betegségnek bio- pszicho-szociális eredete van. Ezt a modern orvostudomány is elfogadja. Jön egyszer a biológiánkból, anatómiánkból, a testünk sajátosságaiból.

Ide tartozik a genetika is?

Abszolút. A genetika megnyilvánulása környezeti tényező is. Hogy a genetikai alap hogyan nyilvánul meg, az az egyén életvitelétől is függ. Az is ide tartozik, hogyan, milyen testtartásban ülünk, hogyan használjuk a testünket. A második tényező a pszichológiánk. Az érzelmi állapotaink hatása a biológiánkra, az egész rendszerünkre. Ez normális. Itt akkor van probléma, ha nem tudjuk kezelni, és tartósan rögzülnek bennünk az érzelmek. Ezek valójában betegségekhez vezetnek.

Szervi betegséghez?

Igen. Engem ez kezdő orvos koromtól nagyon érdekelt. Most már több mint 30 éve orvos vagyok. S ez a terület ugyanúgy senki földje, mint anno, amikor én még kezdtem. Én ezt most a napi munkámban kutatom is. Rengeteg anyag áll már a rendelkezésemre. Sok olyan kliens jár hozzám, akinek lelki problémája van, de nem beszélt még róla senkivel. A kutatási anyagaim ismeretében számomra egyértelmű, hogy az érzelmi életnek köze van a testi betegséghez.

Mit szól ehhez a hagyományos orvoslás?

A hagyományos orvoslás elméletileg tisztában van ezzel. Tudományos szinten ezek igazolt tények. Sőt a modern kutatások már nagyon előre szaladtak, de a gyakorlatban ennek a töredéke valósul meg. Ennek időhiány is az oka. Egy rendelőben, ahol naponta nagyon sok beteg megfordul, nincs idő a beteg lelkére. Mert gazdaságilag nem működőképes. Én most úgy dolgozom, hogy amikor megérkezik hozzám egy páciens a testi panaszával, végzek egy felmérést. Megpróbálom megismerni a gondolkodását, az érzelmi világát. Néha nehéz és időigényes, de mindig megéri. Gondolatvilági tévedések vezetnek betegségekhez. Például, amikor a beteg egy orvos szavát félreértve azt képzeli magáról, hogy súlyos beteg, és krónikussá válnak a tünetei. Ez nagyon gyakori. Tehát ha a beteg a tünetei miatt dep­ressziós hangulatba kerül, a gyógyulás esélye valóban kicsi.

Ha én magas vérnyomásos tünettel jövök el önhöz, hogyan kezd a kivizsgáláshoz?

Mivel én főként reumatológus vagyok, ez a szakterületem, én a belső gondolat világának a megismerésével kezdeném. Én nem írok fel gyógyszert, nem javaslok gyógynövényt, úgy is mondhatjuk, hogy kiegészítő tevékenységet végzek, vagyis hozzáadok valamit ahhoz, amit a háziorvostól vagy szakorvostól megkaphatnak a páciensek. Én azt tudom hozzáadni, hogy megnézzük a beteg életmódját, érzelemvilágát, hogyan kommunikál. Nagyon sokszor a stressz az oka a testi tüneteknek, például a magas vérnyomásnak. És itt válaszolok a kérdésére: egy magas vérnyomásos beteg ha eljön hozzám, az életmódjáról való beszélgetésből megtudom, hogy mennyire stresszes. Ha fennáll az állandó feszes görcsösség, akkor nemcsak vérnyomás­csökkentőre van szüksége, hanem stresszkezelésre is. Megnézzük, hogy az életében hogyan tudja feldolgozni a stresszt és a különböző élettörténéseket. Szoktam hangsúlyozni, hogy a stressz nem az, ami történik. Mert ami történik, azt az egyik ember elintézi egy vállrándítással, míg egy másik hetekig vagy hónapig „rágódik” rajta. Vagyis az egyik stresszt csinál belőle, a másik túllép rajta. Jó példa, hogy egy munkahely-változtatásba van, aki belerokkan, más szárnyal az újdonság varázsától. Nem vagyunk egyformák, ezért a betegségeink gyógyítása sem lehet ugyanaz.

Tehát vannak emberek, akik harcolnak egy helyzettel, közben nem tudnak rajta változtatni.

Pontosan. Ebből lesz egy belső harc. Ez egy virtuális, értelmetlen harc, amitől aztán görcsössé, ingerültté válunk. Ezt kell felismerni, és megtanítani kezelni a páciensekkel. A krónikus stresszes állapot elindíthat szervi elváltozásokat, amiből betegség lesz, és gyorsítják az öregedési folyamatot. Mi itt az egészségházban holisztikusan látjuk az embert.

Ön milyen orvosnak vallja magát?

Reumatológus vagyok, erre szakosodtam. De kibővítettem ezzel a területtel a betegeim legnagyobb megelégedésére.

B. Tóth Erika

[related-post post_id="3994157"]

[related-post post_id="3984278"]

[related-post post_id="3978035"]

[related-post post_id="3951584"]