Nincs olyan, hogy felfázás, és nem kell bundabugyi

Miskolc - Amikor a beteg nem akar meggyógyulni, akkor nehezebb az orvos dolga. Interjú: Nagy Gáborral.

Nagy Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház orvosigazgatója, a szülészet-nőgyógyászat főorvosa mosolyog, amikor arról kérdezem, hogy mi, nők a rossz idő beálltával ki vagyunk-e téve annak, hogy hamarabb felfázunk…

– Nincs olyan, hogy felfázás. Mindig küzdök ez ellen, annyira szakmaiatlan az, hogy „felfáztam”. A betegek zöme ezzel érkezik, de ilyen nincs. Olyan van, hogy hüvelygyulladásom van, hólyag­gyulladásom van, de nem felfáztam. Olyan, hogy zokni nélkül járkáltam a hideg padlón. Elhiszem, hogy így találják meg a betegek az időbeni kapcsolódást, de nem a zokni nélküliség okozza a tüneteket, hanem egy kórokozó. Már felhagytam a küzdelemmel, hogy minden betegnek elmondjam: nincs olyan, hogy „felfáztam”. A gyulladás egyébként gyakori, a betegek harminc százaléka érkezik gyulladásos megbetegedéssel, és ez tényleg szezonális.

Ha szezonális, akkor csak köze van a hideghez?

Igen, a nők érzékenyebbek, és a hideg idő beálltával több a beteg. De itt a nemi szervek higiéniájáról érdemes beszélni, ami egy kicsit tabu téma. Pedig milyen természetes, hogy naponta többször kezet mosunk, mert a kezünkön ott a sok kórokozó. Vagy milyen természetes, hogy mindennap fürdünk. Természetes az is, hogy fogat mosunk naponta legalább kétszer, reggel és este, van, aki többször is. Természetes, hogy tiszta ruhát veszünk. A hüvelyhigiéniáról meg nem illik beszélni, miközben legalább annyit kellene azzal is foglalkozni, mint bármely más testrészünkkel. Azáltal, hogy nyálkahártya borítja, foglalkozni kell a tisztán tartásával, hogy ne következzen be nyálkahártya-­elváltozás. Induljunk ki a menstruációtól. A menses vér, rengeteg kórokozóval van tele, és jó táptalaj egyéb kórokozónak is.

Többször kellene megmosakodni azokon a bizonyos napokon?

Igen, így van. A tampont használóknak jó tanács, hogy naponta többször cseréljék, és mosakodjanak meg hozzá, ha van lehetőség. Építkezéseknél van olyan szabály, hogy lengő teher alá ne állj, mert az úgyis egyszer leesik. Ez ugyanolyan: ami pang, az egyszer be fog gyulladni. Ma már van olyan tampon – bár ez itt nem a reklám helye –, ami fertőtlenítő hatással rendelkezik.

Igaz-e az, hogy lelki okai is lehetnek a nőgyógyászati problémáknak, a gyulladásoknak?

Igen, igaz, nem is kis százalékban. Egyes kutatások 75 százalékot is mondanak, csak ezt nehéz bizonyítani. Mi az általános orvoslás során sok racionális gondolkodást viszünk be a gyógyításba, mindennek keressük a kézzelfogható okát. Akkor nyugszunk meg, ha megtaláltuk az ok-okozati összefüggést, miközben ott van a lelki tényező.

Egy nőgyógyásznak nincs ideje, hogy beszélgessen, hogy a női lélekkel foglalkozzon. Milyen betegségek lehetnek, amik lelki okokra visszavezethetők?

Szinte minden. A gyulladásos folyamatnál a kórokozónak ott kell lenni, de például a meddőségnek biztos, hogy nagyon sok esetben van lelki oka is. Vannak betegségek, amikor a beteg nem akar meggyógyulni, ilyenkor nehezebb az orvos dolga. Ha valaki feladja, az immunrendszere sem küzd úgy, tehát még jobban legyengül. Ma szerencsére több osztályon van pszichológus is.

Igaz az, hogy akinél például melldaganatot diagnoszti­zálnak, nagyobb eséllyel lesz a későbbiekben méh­daganata is?

Ez nem ilyen fekete-fehér. Akinek melldaganata van, volt, és kemoterápiát kapott, az nemcsak a rossz sejtekre hat, hanem a jókra is. S ha legyengül a sejtek védekezése, könnyebben bekövetkezhet egy másik daganatos megbetegedés. Olyan összefüggés, hogy a melldaganat után jön a méhdaganat, nincs.

B. Tóth Erika