Az életre kell felkészíteni az orvosokat és a gyermekeket

Miskolc - Az egészségügy hiánybetegségeire hívja fel a figyelmet Berkő Péter professzor.

„Az orvosi egyetemeken a magas színvonalú elméleti képzés mellett hasznos, a gyakorlatban könnyen alkalmazható praktikákat is át kell adni a hallgatóknak. A rezidenseknek például fogalmuk sincs arról, hogy kell izomba vagy vénába injekciót adni, és azt is a nagy betűs élet során tanulják meg, hogy kell úgy meginterjúvolni a pácienst, hogy hamar pontos képet kapjon róla a szakorvos” – mondta el előadásában dr. Berkő Péter szerdán a MAB székházban rendezett a „Fenntarthatóság az egészségügyben” című konferencián. A professzor „Az egészségügyből nem csak a pénz hiányzik” címmel tartott előadást. Egy sok pontból álló csomagot készített, melyben felsorolja az ellátótrendszer betegségeit, és javaslatokat tesz az ideális működésre. Berkő Péter szerint nem sokat változott a magyar felsőoktatás az elmúlt fél évszázad során, hiszen ugyanazok a hiányosságok jellemzik a képzést napjainkban, mint annak idején, amikor ő tanult Debrecenben.

A beteg nyelvén

– Büszkék vagyunk rá, hogy a hazai orvosképzés világszínvonalú, ezt igazolja az is, hogy jelentősen több a külföldiek száma, mint a magyar hallgatóké az itthoni intézményekben. Ez nyilván bevételt is biztosít az egyetemeknek, de a magas nívó csak az elméleti képzésre vonatkozik. Az emberi test szerkezetét, a szervek működését, élettant, kórélettant, a különböző betegségek lefolyását, kezelését oktatják, de gyakorlati szempontból sovány muníciót kapnak a fiatalok. Teret kellene adni az orvosi egyetemeken a tekintélyes és elismert professzoroknak, hogy gyakorlati tanácsokkal vértezzék fel az iskolapadban ülő ifjakat – hangsúlyozta Berkő Péter. A professzor szerint arra is fel kellene készíteni a jövő orvosait, hogyan viszonyuljanak a nővérekhez, a kórházban fekvő betegek hozzátartozóihoz, akik sokszor támadóan lépnek fel az intézmény személyzetével szemben.

– Nem könnyű a rossz és fájdalmas híreket közölni a felzaklatott állapotban lévő családtagokkal, de ehhez érteni kell. Igazat kell mondani mindig, de kellő empátiával, nem tudományosan, hanem egyszerű módon tájékoztatni a laikusokat szeretteik állapotáról.

Hétköznapi helyzetek

A beteg bizalmát el kell nyerni ahhoz, hogy eredményesen együttműködjenek. Azt sem tanítják az egyetemen, hogyan kell kórlapot felvenni, pedig a valóságban minden áldott nap rögzíteni kell ebben a beteg állapotát, nem mondják el az orvosjelölteknek azt sem, hogyan kell röviden, tömören leírni a betegség történetét, hogyan kell összeállítani a zárójelentéseket – sorolta. A szakember szerint azt sem adják át a hallgatóknak a képzés során, hogy mikor kell háziorvoshoz vagy szakorvoshoz fordulni, mentőt hívni, halálesetkor sem tudják a rezidensek, hogy mi a teendő, kit kell hívni, milyen feladatok hárulnak az orvosra.

Egészségre való nevelés

– Soha sem kötöztem sebet az egyetemen, gipszet sem tettem fel soha, és vércsoportot sem határoztam meg – világított rá a professzor a magyar orvosképzés évtizedek óta fennálló hiányosságaira.

– Bosszant, hogy nem szerepel a Nemzeti Alaptantervben az egészségnevelés. Erre nyilván fel kellene készíteni a pedagógusokat is. Fel kellene világosítani a gyermekeket a fogamzásgátlás formáiról, ki kellene térni rá, hogyan előzhetők meg a különböző fertőző betegségek, tájékoztatni kellene őket a védőoltások jelentőségéről. Fel kellene vázolni nekik, hogy az életmódzavarok milyen betegségekhez vezetnek. Az elméleti oktatás mellett az életre is fel kellene készíteni a gyerekeket – szögezte le Berkő Péter.

Juhári Andrea