Összebarátkozott gondozóival a kígyászölyv

Mályi - Kígyászölyvet ápolnak Mályiban. A madárnak a szárnya és a lába is megsérült egy balesetben.

Két hónapja kezelik a Mályi Madármentő Állomáson az értékes és ritka madarat, amely egy ujjpercét veszítette el az őt ért balesetben. Valószínűleg a madárkórházban kell majd áttelelnie, de ha szépen gyógyul, májusban már szabad lehet, és újra vadászhat a természetben.

– Száz kilométerrel innen találta meg egy férfi a kígyászölyvet, aki azzal hívott fel minket, hogy itt fekszik egy hatalmas madár az út szélén a pocsolyában és nem csinál semmit. Arra gondoltam, hogy egerész­ölyvről van szó, mert az a leggyakoribb. Kértem, hogy fotózza le, és amikor láttuk, hogy kígyászölyv, mondtuk neki, hogy azonnal autóba ülünk és megyünk érte. Erre azonban nem volt szükség, mert vállalta, hogy elhozza nekünk és így időt nyertünk. Ebből a fajból mindössze 30-35 pár él Magyarországon és a természetvédelmi értéke egy millió forint – mesélte Lehoczky Krisztián, a Mályi Természetvédelmi Egyesület elnöke a helyszínen.

Érzi a segítő szándékot

– A balesetben megsérült az állat szárnya és lába is, de az előbbit sikerült teljes egészében megmentenünk. A lába folyamatosan dagad, úgyhogy szivacsos tehermentesítő kötést tettünk rá, amit naponta cserélünk és krémmel kenegetjük. A duzzanat úgy tűnik, hogy elkezdett visszahúzódni és a kezelés sikerétől függ, hogy szükség lesz-e további állatorvosi beavatkozásra. Habár ő még fiatal és majdnem akkora, mint egy parlagi sas, mégis nyugodt, lomhább természetű és már megszokta a kenegetést, néha el is alszik közben. Nem próbál menekülni, mert talán érzi, hogy ettől javul az állapota. A kígyászölyv, vonuló madár, ezért, ha már egészséges lenne, akkor sem engedhetnénk azonnal szabadon. A sérülés természetesen befolyásolja majd további életét, de vadászni azért képes lesz. Szerencséje, hogy jórészt kígyókkal, kisebb emlősökkel táplálkozik és nem cinegével, mint a karvaly – osztotta meg a szakember.

Kétemberes művelet

Télen a ragadozók vannak többségben a mentőállomáson, mert tavasszal már lement a fiókaszezon.

– Az áramütés és a gázolás a leggyakoribb ok, de előfordul lövés és mérgezés okozta rosszullét is. Azt fontos elmondani, hogy a bekerült állatok legnagyobb része valamilyen emberi behatás miatt sérül meg. Általában két személyre van szükség, hogy stabilan megfogjuk őket kezelés közben. A lábát és a szárnyát mindenképpen tartani kell. A ragadozó madaraknak legalább két centis körmük van, amivel, ha nem vigyázunk, képesek átlyukasztani a kezünket. Általában egerészölyveket kell mentenünk, ami gyengébb, de agresszívebb fajta, csíp és mar. A vörös vércsékkel is nehezebb, mert nem engedik, hogy lefektessem őket. A baglyok reakciója pedig általában kiszámíthatatlan – foglalta össze tollas barátaink védelmezője.

Ködben óvatosan

A ragadozó madarak életét mi is segíthetjük bizonyos dolgokkal.

– Akinek van földje, T fákat tehet ki. Ez olyan oszlop, amin egy fakk található, ahová le tud ülni az ölyv, a vércse, vagy más repülő élőlény és onnan kémlelheti a zsákmányát. A másik fontos dolog, hogy ködös utakon nagyobb odafigyeléssel vezessünk, mert ilyenkor az állatok is megzavarodnak. Még egy egerészölyvvel való ütközés is a szélvédő betöréséhez, a madár számára pedig súlyos balesethez vezethet. Egy vaddisznó, őz pedig akár képes összetörni az autó orrát is. Ha valahol sérült madarat találunk, első körben mindig a helyileg illetékes természetvédelmi hivatal főosztályát értesítsük és aztán a nemzeti parkot. Természetesen akkor is segítséget kap a telefonáló, ha először minket hív, de a kormányhivatalnál mindenképpen jelentenünk kell az esetet, mert a védett madarakhoz és a működésünkhöz is engedélyt kell kérnünk – zárta a Mályi Madármentő Állomás vezetője.

Detzky Anna

[related-post post_id="4079540"]

[related-post post_id="4075972"]