Megáldották a bükkaljai borokat Mezőkövesden

Mezőkövesd - Jó borok születtek Mezőkövesden és környékén 2018-ban, már metszik a szőlőt a gazdák.

Vince-napi borszentelést tartottak kedden este Mezőkövesden a Szent László templomban. A szentmisén a mezőkövesdi és környékbeli hegyközségek termelőinek borait áldotta meg dr. Medvegy János apát plébános. Ezt követően borkóstoló kezdődött, ahol előbb Dósa Sándor, a Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke mondott néhány szót, kiemelve, szép fehér- és vörösborok születtek 2018-ban, majd Sebe Imre említette meg, hogy ez volt a negyedik borszentelés. Az első alkalommal azt a célt tűzték ki, hogy a bükkaljai borok olyan megbecsülést kapjanak, mint amilyen jó a minőségük.

A most bemutatott borok szerint a savtartalmak szépek, ízre, zamatra megvannak.” Sebe Imre

Szép borok születtek

Dósa Sándor szerint aki időben szüretelt, s jó pincetechnológiája van, az szép borokat tudott készíteni, úgy tűnik, magas alkoholtartalmú borok születtek. A fehéreknél nagyon oda kellett figyelni a szüreti időpontra és az erjedési hőmérsékletre, aki nem tette, annál az illatok, zamatok elmentek. Aki betartotta, szép borokat tudott készíteni. A vöröseknél szintén magas az alkoholtartalom, aki nem hagyta túlérni a szőlőt, annak borait emellett szép test, megfelelő savak jellemzik. Ígéretesek a vörösek, de még két évet kell pincében tölteniük, hogy megmutassák az igazi arcukat. Dósa Sándor elárulta, idén a borvidéken megtartják a borvidéki borversenyt, s a Bükkvinfestet is, márciusban pedig Cserépfaluban a Kárpát-medencei református borászok tartanak borversenyt.

– A szőlőmetszést minden szőlősgazda elkezdte, szépen teleltek a vesszők, úgy néz ki, megfelelő mennyiségű rügyet tudnak hagyni tőkénként. Ha kegyes lesz az időjárás, jó termésnek nézünk elébe. Bogácson és Cserépfaluban Vince napján sütött a nap, hogy az eresz megcseppent-e, nem tudom, de bizakodók vagyunk 2019-cel kapcsolatosan. Medvegy János atya áldásai idáig jól sikerültek, nagyobb természeti kárunk nem volt, az utóbbi négy évben normális termést tudtunk betakarítani – fejtette ki Dósa Sándor.

Évtizedekre szól

A környékben zajló fajtaváltásokról elmondta, ez egy állandó folyamat, az elöregedett ültetvényeket fiatalítani kell, s nem mindig ugyanaz a fajta kerül vissza. A választás nagy fejtörést okoz a gazdáknak, hiszen a telepítés 20-30-40 évre szól, s nehéz előre látni a piaci viszonyokat. Most egyelőre az illatos fehérborok iránt nagyobb a kereslet, s a rozék jönnek föl, tehát ezek alapanyagait telepítik a környéken is.

Sebe Imre mezőkövesdi termelő szerint az elmúlt esztendő növénytermesztés szempontjából kiegyensúlyozott volt, a tavasz nehezen indult, a hajtások, fürtök a hideg miatt kevésbé fejlődtek, aztán utolérték magukat. Az őszi időjárás nagyon kedvezett az érésnek, a 2018-as év jó mennyiség mellett kiváló minőséget hozott.

– Izgultunk a korai szüret miatt, hogy a savtartalom olyan legyen, ami nem gátolja a jó tulajdonságok előjövetelét, s tartós, masszív borok legyenek. Úgy tűnik, sikerült a savat megőrizni, jó borok születtek. A most bemutatott borok szerint a savtartalmak szépek, ízre, zamatra megvannak, az őszi szép napsütés jó hatással volt rá, egészséges szemekből készültek, különösebb borprobléma nem volt. Negatívum volt, hogy a korábbiakhoz képest fajtától függően néhány (3-5-10) százalékkal több szőlő termett, az árak ellenben 10-15-20 százalékkal csökkentek. Át kell gondolni a helyzetet, hogy aki nem borászkodik, az táp­anyag-utánpótlással, esetleg öntözéssel olyan terméseredményt hozzon létre, amiért megéri szőlőt termelni – fejtette ki Sebe Imre.

Példát is hozott: míg a szőlőtermelés korábban hektáronként 80-100 mázsa mennyiségnél jövedelmező volt, ma száz alatti átlagnál nem az. A ter­mesztés költségei annyira magasak, hogy 120-130 mázsánál marad a gazdának jövedelme. Mezőkövesden és a Bükkalján sokan már a szakma szeretete miatt dolgoznak, nem az eredményesség dönt erről.

Korábban, mint régen

A korábban kezdődő szüretről elmondta, valószínűleg a korábban megszokott időpontok felé már nem mozdulnak el.

– Nálam a Cserszegi fűszeressel kezdődött a szüret, s míg tíz éve még szeptember 7–10. közt végeztük, addig most augusztus 16-án, az előtte való évben augusztus 22-én indult a munka. Sajnos egyre jobban megyünk az augusztus közepe felé, amikor át lehet gondolni, hogy az érési funkciók mikor eredményeznek jó minőséget. Kérdéseket vet föl a folyamat, készülnek a szaktekintélyek, hogy keményen vizsgálják a klímaváltozás hatásait a szőlő esetében – fejtette ki Sebe Imre.

Mint mondta, egyik fehér szőlő ültetvénye, egy Cserszegi fűszeres tábla meg­öregedett, gondolkodik, mivel váltsa majd. Úgy látja, a mostanában jelentkező problémákat a hagyományos magyar fajták, a Kadarka, a Kékfrankos, a Leányka s még az Olaszrizling bírják. Vissza kell hozni nagyobb mértékben a régebbről termett fajtákat, s azokkal gazdálkodni.

ÉM-TB