Alig lettünk csak boldogabbak

Miskolc - Bár megyénkben is nőtt a boldogságszint, a sereghajtók között vagyunk a hazai listán.

Idén is a boldogság világnapján, vagyis március 20-án hozták nyilvánosságra a magyarországi boldogságtérképet. Ahogyan arra bizonyára önök is jól emlékeznek, a közelmúltban terjedelmes összeállításban foglalkoztunk a tavalyi kutatás eredményeivel. Akkor az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjának (PPK) vezetője, prof. dr. Oláh Attila volt segítségünkre szaktudásával, így kézenfekvő volt, hogy ezúttal is megkérdezzük az esetleges változások miértjéről.

Mielőtt előreszaladnánk, nézzük a számunkra talán legérdekesebb adatokat. Tavaly – erre bizonyára jól emlékeznek – Észak-Magyarország három megyéjében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád) voltak a legboldogtalanabbak az emberek, míg Vasban, Komárom-Esztergomban és Békésben voltak a legboldogabbak. Az idei térkép adatai szerint a vizsgált megyék közül Békés rontott, míg Heves jelentősen javított az értékein, így a régióból megyénk mellett már csak Nógrád rendkívül boldogtalan (sovány vigasz, ha vigasz egyáltalán, de Somogy is pont ugyanilyen szomorú az adatok szerint).

Tavaly Szombathely, idén viszont – 2017 után ismét – Tatabánya lett a legboldogabb megyeszékhely, Miskolc és Salgótarján viszont – noha tény, hogy a boldogságszint itt is emelkedett – még mindig a két legboldogtalanabb megyeközpont.

Prof. dr. Oláh Attila szerint ennek oka az, hogy lényeges változás a munkanélküliek és a munkalehetőségek számát tekintve nem igazán történt sem Nógrádban, sem pedig Borsod-Abaúj-Zemplénben.

Mihez képest nő?

„Az északi régiók továbbra is az európai régiórendszer sereghajtói között vannak. Fontos viszont – és ez már látszik az adatokban –, hogy mégis nőtt a boldogságszint, ami a pozitív orientációnak a számlájára írható. Úgy tűnik, hogy egyre bizakodóbb a térség lakossága. Ebben benne lehetnek a kormányzati intézkedések és az is, hogy a gazdasági szereplők mind nagyobb perspektívát látnak a térségben.”

Fontos, hogy mihez képest történik a javulás. Tehát – magyarázta Oláh professzor – az elmaradottabb régiókban kisebb javulás is nagymértékben növelheti a boldogságszintet, mint egy fejlettebb régióban, ahol már sokkal látványosabb életszínvonalbeli változás szükséges ahhoz, hogy az érdemben dobjon ezeken az értékeken. „A jóhoz ugye hamarabb hozzá lehet szokni” – tette hozzá a kutatásvezető.

A most közzétett World Happiness Report 2019-es jelentése szerint egyébként egész Magyarország boldogságszintje nőtt: a világ országait a lakosaik boldogságszintje alapján rangsoroló listán a 69. helyről egészen a 62.-ig ugrottunk. A trend azt mutatja, hogy évről-évre emelkedik a mért boldogságszint Magyarországon.

– A boldog emberek azok, akik képesek a gazdasági fejlődést előre mozdítani. A nemzetközi vizsgálatnak épp az a célja, hogy felhívja a kormányok figyelmét, hogy az adott évben meghozott intézkedései az adott országban a boldogság és jólét szintjének a növekedését eredményezik-e. Ilyen szempontból az össznemzeti „boldogságvagyon” növekedése, az fontosabb a GDP-énél is – jelentette ki Oláh professzor.

Hozzájárulhat

A kutatásban résztvevő Jobb Veled a Világ Alapítvány egyébként minden évben március 20-án indítja el a Boldog Iskola és Óvoda pályázatot is. A Bagdi Bella vezette Boldogságóra Programhoz ma már több mint ezer intézmény és hétezer-ötszáz pedagógus csatlakozott, ami százezer gyereket érint.

„A program a kutatási eredményeire épített élménypedagógiai módszertan, mely mind a tanárok, mind a gyermekek lelki jóllétével foglalkozik, sőt a szülők bevonására is lehetőséget nyújt. Ez a kutatás éppen azért szívügyem, mert fontosnak tartom, hogy már fiatalkorban is figyelmet fordítsunk arra, hogy a jólét megteremtéséhez hogyan járulhat hozzá az egyén” – zárta prof. dr. Oláh Attila.

Tajthy Ákos

[related-post post_id="4177614"]

[related-post post_id="4177154"]

[related-post post_id="4161187"]

[related-post post_id="4160504"]