Bogaras nap után madaras nap a Pele-lakban

A tematikus napok sorába illeszkedő rendezvény a polihisztor Herman Ottó ornitológiai tevékenységét és a madarak csodálatos világát állította a középpontba a Pele-lakban. A Herman Ottó Természetvédők és Díszmadártenyésztők Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete, illetve a Herman Ottó Múzeum bemutatta a hazai védett madárfauna és a madártenyésztők által tartott egzotikus fajok képviselőit. Összesen 40–50 madárral érkezett az egyesület, közöttük olyan ritkán láthatókkal is, mint a kék-sárga ara, az afrikai jákópapagáj, a pápua új-guineai nemes papagáj, a kis és nagy sándorpapagáj, valamint különböző színű kanárik és a pintyfélék talán legszebb képviselője, az ausztrál Gould-amandina.

Rövid filmvetítés keretében a látogatók megcsodálhatták a papagájok különleges képességeit. A szakmai előadásokon keresztül pedig madártartásra vonatkozó tudnivalókkal gazdagodhattak. Végül de nem utolsósorban a gyermekek megismerkedhettek Dorkával, a három hónapos, szelíd arapapagájjal.

A név kötelez

– Évek óta alelnöke vagyok a Madárbarátok és Természetvédők Országos Szövetségének. Itt pedig tagja a helyi madaras egyesületnek, amelyik ezelőtt már több mint tíz évvel Herman Ottó nevét vette föl – osztotta meg Fedor Vilmos, a program egyik szervezője. – Ennek oka, hogy Herman Ottót tekinti a magyar madarásztársadalom az ornitológia atyjának, aki értett a madarak nyelvén, és megírt egy könyvet A madarak hasznáról és káráról címmel, amit a legtöbb nyelvre lefordítottak a világban. A magyar polihisztor nyaralóját mára emlékházzá alakította a Herman Ottó Múzeum.

Nagy Attila történész, a múzeum munkatársa nemrég került oda, és a fejébe vette, hogy megpróbálja növelni a látogatottságot, és az emberekhez eljuttatni a nagy előd üzenetét. Korábban már tartottak ott Bogaras napot, aztán gombákkal kapcsolatosat, és most felvetette az ötletet, hogy miért ne lehetne egy madaras nap is, amit 3 hét alatt összeraktunk.

Érzékenyítés

Körülbelül 150 látogató érkezett a rossz idő ellenére is az eseményre.

– Délig nem esett az eső, így 10-től 14 óráig nagyon aktív volt az érdeklődés. Utána elkezdett esni, és már kevesebben jöttek. A helyiek azt mondták, hogy ilyen sokan még nem nagyon jártak ott korábban. Voltak köztük családok, Budapestről ide érkezett látogatók, egriek és sok miskolci is. Azzal fejeztük be a napot, hogy folytatása következik. Engem gyerekkoromtól úgy neveltek, hogy jártunk a Bükkben, és kicsiként voltak állataim, mindenféle. Meggyőződésem, hogy az a gyerek, aki úgy nő föl, hogy lesz egy kis sün mellette vagy egy tengerimalac vagy egy kanári, az soha nem fogja rongálni a természetet – mondta Fedor Vilmos.