A tüzet hamar eloltották, de volt félelem a füst miatt Kazincbarcikán

Jó két órával a Framochem Kft. raktárában történt tűzeset eloltása után teljes volt a nyugalom és a csend Kazincbarcikán. Semmi nem utalt arra az álmos péntek délelőttön, hogy valami komoly katasztrófahelyzet esett volna meg, vagy a városban élők különösebben aggódnának az eset vagy annak következménye miatt. Kevés a szemtanú, aki látott is valamit, de többen aggódnak a vegyi üzem miatt a városban.

Megszokták az emberek

Tíz óra után jártunk a helyszínen, ahol még egy-egy kis füstgomolyag és a távozó mentőautó emlékeztetett rá, hogy történt valami reggel. A közeli benzinkút teraszán néhány dolgozó kávézott, de nem nagyon akartak beszélgetni velünk a tűzesetről. Volt viszont mesélnivalója Kazincbarcika egyik, az üzemhez közeli üzlete eladójának. Ő Csipke Istvánné, aki azt mondja, a férje éjszakai műszakban dolgozott az üzemben, de nem különösebben mesélt a tűzről, amikor hazaért, viszont ő egészen közelről látta a hatalmas füstöt.

– Én ott lakom a gyárral szemben, úgyhogy láttam, milyen nagy füst volt még hét óra után is, amikor jöttem el otthonról. Láttam, hallottam a mentőket, rend­őröket is, de aztán kiderült, hogy a baleset miatt is jöttek-mentek. A közelmúltban volt a robbanás – azt, mondjuk, nem hallottam, hiába lakunk a közelben –, úgyhogy megszaporodtak a balesetek az utóbbi időben. Nem feltétlenül életbiztosítás egy vegyi üzem mellett élni, de megszokták az emberek, még ha van is mindenkiben egy kis félsz. Elég lehet egy kis hiba vagy figyelmetlenség, és már megtörténik a baj, mint most is – magyarázta érdeklődésünkre.

Ágnes csak legyint, amikor a közeli parkban megállítjuk, azt mondja, ő már az évtizedek alatt megszokta, hogy ilyesmi történhet, történik az üzemben, de annak örül, hogy a gyermekei máshol élnek. A mostani esetet nem látta, csak később a boltban mesélték neki, amikor lejött venni egy kis reggelit. János azt mondja, sok helyen lehetett látni a füstöt a városban, és szerinte büdös is volt reggel, ami a tűz miatt lehetett.

Az egyik játszótéren hintáztatta a gyermekét Szabó Erzsébet, aki elmondta, már hosszú évek óta nem élnek itthon, családjával Skóciából látogattak haza.

– Júliusban pont akkor voltunk itthon, amikor a robbanás volt, azt hallottuk is. Ezt a tüzet viszont átaludtuk, a postán mesélték el, hogy mi történt. Sokan beszélnek róla, a neten is megnéztük a füstöt, meg amit tudni lehet – magyarázza.

Más a levegő

De az iskolákkal kapcsolatos mizériáról is mindenhol beszéltek már a városban pénteken délelőtt, így erről is hallott már a család.

– Azt is hallottuk, hogy nagy volt a dilemma, menjenek-e iskolába a gyerekek vagy sem, lesz-e tanítás vagy nem. Én itt nőttem fel, a szüleim a hőerőben dolgoztak, de megszoktuk, fel se tűnt, hogy vegyi üzem mellett lakunk. Ám amikor néhány év külföldön élés után hazajöttünk, akkor feltűnt, hogy más itt a levegő, valami van, valami szagot érezni benne, ami nem az autók kipufogójából ered – véli Szabó Erzsébet.

Füstöt, csípős szagot többfelé is érezni véltek, de a kazincbarcikai önkormányzat mellett Sajószentpéter, Tardona és Berente is a cég lakosságvédelmi tájékoztatója és a katasztrófavédelem mérései alapján kért nyugalmat a honlapján vagy közösségi oldalán, jelezve: nincs mérgező anyag a levegőben. Sokan azt is sérelmezték az interneten, hogy nem szólaltak meg a figyelmeztető szirénák, ám erre is több helyen megjelent a válasz, miszerint ez a tűzeset nem indokolta a vészjelző rendszer működésbe léptetését.

Érdeklődtünk a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon is, ahol Dojcsák Dávid tűzoltó százados elmondta: nincs ok az aggodalomra. Lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség, a méréseik alapján káros anyag nem került a levegőbe. A tűznél természetesen keletkezett füst, mint bármely más tűzesetnél, az azonban nyolc órára már eloszlott, nem volt nyomon követhető.